Címergyűjtemény

A – Vetus

A püspöki levéltárban megőrzött régi címerfestmények nagyobb része katafalk címer. Főúri vagy főpapi temetésre készültek, a halotti reprezentáció részeként. A sietség miatt általában nem művészi kivitelűek, gyakran kisebb-nagyobb pontatlanságokat is tartalmaznak.

A címerfestmények kisebb része (1., 2., 14.) minden valószínűség szerint szemléltető anyag volt. Bizonyos, hogy 1848 decembere – III. Béla és felesége sírjának feltárása – után készültek. E képek nagy valószínűséggel a székesfehérvári ciszterci gimnáziumhoz, vagy Pauer János püspök valamelyik ásatásokról szóló akadémiai előadásához köthetőek.


1. II. András király címere

Ezüsttel és vörössel kilencszer vágott háromszögű pajzs, vörös sávjaiban, jobb mellső mancsukat felemelő, jobbra tartó arany oroszlánok (sávonként 3, 3, 2 és 1).

Megjegyzés: A festmény felirata hibásan köti III. Béla személyéhez a címert, akire  vélhetően bizánci neveltetése miatt  a kettős kereszt használata jellemző. Az ábrázolás inkább köthettő II. Andráshoz, akinek pecsétképe hasonló volt (de kevesebb sávval és oroszlánnal). Vö.: Bertényi Iván: Kis magyar címertan, Budapest, 1983. 66-71.



 2. Chatillon Anna címere

A vágott háromszögű pajzs felső negyede arany. Az alsó harmad hatszor vörössel és ezüsttel hasított, az ezüst karókat kék gallérsor díszíti.

 


 3. Cziráky Antalné (Esterházy Alice) halotti címere, 1882.

A Cziráky és Esterházy családok címeréből összeállított kompozíció. Az első, csücsköstalpú kék pajzsban jobbra lépő, mancsában zászlót tartó ezüst farkas lebeg. Az zászlórúd ezüst, a lobogó vörös mezejében fogyó arany holdsarló. A pajzs bal felső részében hatágú arany csillag lebeg. A második, csücsköstalpú kék pajzsban három ágú aranyszínű, zöld és piros kövekkel díszített korona lebeg, melyen jobbra lépő, aranyszínű koronás griff áll, jobbjában ezüst szablyát, baljában három természetes színű rózsát tartva. A címerpár felett kilencágú arany korona lebeg. A pajzstakaró aranyszínű.

 


 4. Cziráky János halotti címere, 1884.

Kék pajzs alsó, zöld mezejében jobbra lépő, mancsában zászlót tartó ezüst farkas áll. Az zászlórúd ezüst, a lobogó vörös mezejében fogyó arany holdsarló és arany csillag lebeg.

A pajzs felett kilencágú korona lebeg, stilizált pajzstakarói aranyszínűek. A pajzs mögül vörös-arany szalagokon a halott kitüntetései lógnak le: középen az aranygyapjas rend szimbóluma, két oldalt két vörössel díszített aranyszínű kereszt (a Szent István rend és a Vaskorona rend szimbólumai).

 


 5. Farkas Imre halotti címere, 1866.

Püspöki névcímer. A csücsköstalpú kék pajzs alsó részén természetes színű sziklán természetes színű farkas áll két lábon, bal első mancsa az emelkedő sziklára támaszkodik, jobb mellső mancsában szablyát tart. A pajzson ötágú koronával ékesített pántos tornasisak, melyből arany kereszt nő ki, a pajzstakarók kék-arany és vörös arany összeállításúak. A pajzstakarókon püspöki méltóságjelvények (mitra, pásztorbot feje) pihennek. A pajzs alatt a Szent Lipót rend aranyszínű koronás-keresztes jelvénye látható. A címer felett püspöki kalap lebeg.



 6. Haynald Lajos halotti címere, 1891.

Ezüst pajzsban tövis- és babérkoszorú lebeg. A pajzs mögött középen ezüst kettős kereszt, kétoldalt mitra és pásztorbot. A pajzs alól aranyszín kitüntetések csüngnek le, egy kereszt és egy madár közvetlenül, egy kereszt M és SS betűkből fűzött aranyláncról. (Utóbbi a Szent István rend stilizált ábrázolása.) A pajzs felett bíborosi kalap lebeg, mondatszalagon az érsek jelmondata: PATIENDO MERERI.



 7. Limbek János halotti címere, 1865.

Kék pajzsban természetes színű, jobbra emelkedő sziklán támaszkodik egy természetes színű ágaskodó kecske. A pajzson ötágú aranykoronával díszített ezüst tornasisakból kecske nő ki, mellette a pajzson arany mitra és ezüst pásztorbot. A pajzsa alatt arany zsinóron kereszt alakú kitüntetés csüng. A pajzs felett vörös béléses kanonoki kalap lebeg.



 8. Marich István Dávid halotti címere, 1866.

Csücsköstalpú kék pajzsban zöld dombon kiterjesztett szárnyú fehér vadliba áll, csőrében fehér tollal. A pjazson ötágú aranykorona, vörös-arany és kék arany pajzstakarók. A pajzs alatt zöld-vörös szalagon a Szent István rend kitüntetése: arannyal keretezett zöld kereszt, közepén az államcímerből ismert kettős kereszt M és T betűk között.

 


 9. Marich János halotti címere, 1837.

Csücsköstalpú kék pajzsban zöld dombon kiterjesztett szárnyú természetes színű vadliba áll, csőrében ugyanolyan tollal. A pjazson ezüst tornasisak, rajta három ágú aranykorona, melyből középen a címerállat, oldalt püspöki méltóságjelvények (arany mitra és pásztorbot) nőnek ki. A pajzstakarók kék-arany és vörös-arany színűek. A pajzs felett szabálytalan vörös színezésű püspöki kalap lebeg, 3-3 arany bojtsorral díszítve.



 10. Prohászka Ottokár halotti címerei, 1927.

A


A pajzs kék mezejében hármas halmon kiterjesztett szárnyú fekete sas áll, csőrében tekercset tart. A pajzson középen püspöksüveg, ezüst kettős kereszt és pásztorbot között. Pajzstakaróként zöld, bojtokkal díszített kanyarog; alul DUM SPIRO SPERO mondatszalag.

B


A pajzs kék mezejében hármas halom, felette kiterjesztett szárnyú fekete sas lebeg, csőrében ággal. A pajzson középen püspöksüveg, ezüst kettős kereszt és pásztorbot között. Pajzstakaróként a mitra fehér szalagja tekereg, melyet zöld, bojtok és a kereszt és pásztorbot zöld szárvége díszít. Alul DUM SPIRO SPERO mondatszalag is e szárakra feszül.

Megjegyzés: mindkét címer megformázása pontatlan. Erről bővebben lásd Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár címerváltozatainak értelmezési lehetőségei. In: Prohászka-tanulmányok, 20092012. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár, 2012. 266-287. A tanulmány pdf-verziója:



 11. Eugen Schindlöcker halotti címere, 1887.

Csücsköstalpú, vágott pajzs felső vörös mezejében szablyát tartó páncélos kar; alsó ezüst mezejében barna lófej lebeg. A pajzson háromágú arany koronával ékesített kék-ezüst tornasisakból vörös kantáros-zablás lófej nő ki. A pajzstakaró mindkét oldalon ezüst-vörös.



 12. Ürményi József halotti címere, 1825.

Arannyal keretezett csücsköstalpú ezüst pajzsban, zöld alsó résszel. A címerkép szembenéző nőalak fehér-arany felső ruházatban, kék-ezüst szoknyában. Jobbjában természetes színű, három ágú rózsacsokrot, baljában zöld (pálma?)ágat tart. A pajzs felett 5 ágú aranykorona; a pajzsot a Szent István rend jelvénye keretezi: M és SS betűkből fűzött aranyláncról arannyal keretezett zöld kereszt csüng le, közepén fehér koszorúban az államcímerből ismert kettős kereszt M és T betűk között.

 


 13. Zichy János halotti címere, 1804.

Csücsköstalpú pajzs kék mezejében három ágú arany korona lebeg, melyből 5-5 ágú agancsok nőnek ki. Az agancsok közt ezüst kereszt lebeg. A pajzson kilenc ágú korona ül.



 14. III. Béla címere

Háromszögű pajzs vörös mezejében ezüst kettős kereszt lebeg.

Megjegyzés: a mai államcímer ezen elemének eredetéről lásd: Bertényi Iván: Kis magyar címertan, Budapest, 1983. 66-70.)



15. Győry László halotti címere, 1882.

A kék pajzs alsó zöld részén jobbra néző, ezüst nyíllal nyakán átlőtt, vörös nyelvű arany oroszlán lép jobbra. A pajzs felett kilenc ágú arany korona lebeg, pajzstakarója arany, erősen stilizált.



 16.a-b. Győry Ferenc halotti címerei, 1839.

A kék pajzs alsó zöld részén jobbra néző, ezüst nyíllal nyakán átlőtt, vörös nyelvű arany oroszlán lép jobbra. A pajzs felett kilenc ágú arany korona lebeg, pajzstakarója arany, erősen stilizált, liliomfüzérre emlékeztet.



 17.a-b. Szápáry Géza halotti címerei, 1898.

A pajzs kék mezejében zöld hármas halom, a középsőn három ágú arany koronából fehérruhás, barna hajú nőalak nő ki, mely jobbjában ezüst kardot, baljában három ágú, természetes színű rózsacsokrot tart. A kard felett ezüst növekvő hold, a rózsák felett hatágú arany csillag lebeg. A pajzson vörös bélésű ezüst tornasisak pihen, amelyet három ágú arany korona díszít, melyből a címerkép nőalakja nő ki. A pajzstakaró arany, stilizált. Pajzstartóként aranypáncélos, vörös köpenyes magyar királyszentek: jobbról Szent István jobbjában jogarral, baljában országalmával; balról Szent László, jobbjában bárddal, baljával vörös arany sávozott pajzsot tartva.





B – Novus

A püspöki levéltár címergyűjteményének másik részét  egy 1994-ben vásárolt, modern főpapi festmény- ill. tusrajz-sorozat képezi, amelyek Polgár Marianne festőművész alkotásai. Ennek egyházmegyénkhez kötődő darabjaival az egyes püspökök életrajzainál ismerkedhetnek meg.




© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk