A pápák 1618 óta kérik a keresztények imáit és adományait nagyböjtben a Szentföldön élő keresztények támogatására. A Katolikus Egyház világszerte minden évben, s az utóbbi esztendőkben hazánkban is megrendezi e gyûjtést. Idén, nagyböjt ötödik vasárnapján, április 2-án, vasárnap az ország valamennyi templomában a szentmisék perselypénzét e célra fordítják.
„A háborús viszonyok és a munkalehetőség hiánya miatt a kis keresztény közösségek napról napra fogynak, kilátásaik bizonytalanok, igen sokan elvándorolnak. „Ha a szentföldi testvéreink jelenléte megszűnik, akkor eltűnik az élő tanúságtétel is a Szentföldön, és a szent helyek múzeumokhoz hasonlítanak csupán. Nélkülözhetetlen, hogy Jézus működésének, halálának és feltámadásának helyszínén élő keresztény közösség tegyen tanúságot hitünkről!” (VI. Pál )
Miért részesíti megkülönböztetett figyelemben az Egyház a Szentföldet és az ott élő keresztény közösségek sorsát?
Szentföldről indult útjára a kereszténység. Krisztus szülőföldjén azonban, amely három monoteista vallásnak is a bölcsője, sok évszázada a puszta fennmaradásukért küzdenek a keresztények, és az utóbbi évtizedekben számuk évről évre apad.
Jelenleg Izrael lakosságának mindössze 2 százaléka keresztény. A háborús viszonyok és a munkalehetőség hiánya miatt a kis keresztény közösségek napról napra fogynak, kilátásaik bizonytalanok, igen sokan elvándorolnak. (...) Nagy segítséget jelentettek a helybeli keresztények számára a szentföldi zarándokutak, amelyek több ezer hívőt juttattak munkához és ezáltal megélhetéshez, de a háborús viszonyok miatt egyre kevesebb zarándok érkezik.
Igazi megoldás a Szentföld békéje lenne, ezért II. János Pál pápa kérte a katolikusokat, hogy buzgó imádságban forduljanak Istenhez annak érdekében, hogy megszûnjön a gyûlölet és a háborúskodás a Szentföldön.
Forrás: Magyar Rádió Online - Vallási híradó
© Székesfehérvári Egyházmegye
Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk
