Püspöki szentmise az öreghegyi Magyarok Nagyasszonya templom búcsúnapján - beszámoló

2018. 10. 08. | | 2018. 10. 09.

 

 



A Missziós kereszt Székesfehérváron, Magyarok Nagyasszonya ünnepén

2018.10.08. – A 2020-as Eucharisztikus Kongresszus Missziós keresztje köré fonták az egyházközség életét négy napon át a székesfehérvári Magyarok Nagyasszonya-templomban. A kereszt különféle „arcvonásaira” tekintettek a plébániai programokon. A kereszt, mint a kiengesztelődés, a bűnbánat, a megszabadulás jele, mint csend és a halál szimbóluma, mint a feltámadás és a szentek hitének jelképe került előtérbe. Az Adorációs Iskola alkalmán Mária és Eucharisztia kapcsolatáról tartott előadást Tornyai Gábor plébános. A Magyarok Nagyasszonya-templom búcsúnapján a Boldogságos Szűz Mária, mint hazánk pártfogója ünnepén, Spányi Antal megyés püspök mutatott be szentmisét a programsorozat záróeseményeként.

Az ünnepi szentmisében Tornyai Gábor köszöntötte a megjelenteket és a főpásztort. Elmondta, hogy a Missziós kereszt jelenléte és a templom búcsújának egybeesése sokakat megmozgatott az egyházközségben. A szentmisék, a bűnbánati liturgia és gyónási lehetőség, az elmélkedések, a vezetett imaórák, a csendes adorációk, a zenés áhítatok, valamint az Adorációs iskola és a 24 órás szentségimádás mind közelebb vitték a híveket az Eucharisztikus Kongresszus jelmondatához: Minden forrásom belőled fakad! Zsolt (87,7). A szentmise elején a megyés püspök ünnepi gondolatait Prohászka Ottokár szavaival vezette be: „Csak akkor lesz királynővé, ha a szívek hódolnak neki; azt pedig nem lehet elrendelni törvénnyel, hanem azt meg kell teremteni apostoli lélek, buzgalom által. A buzgalom nincs megtiltva, az a mienk; érvényesítsük, s akkor a Szent Szűz megint Nagyasszonya lesz Magyarországnak, ha előbb Nagyasszonya lett lelkünknek.”

A főpásztor beszédében a Magyarok Nagyasszonya tiszteletet Szent István király példáján keresztül szemléltette. „Mivel Szent István felajánlott minket a Boldogságos Szűznek, sokszor úgy tekintünk Máriára, hogy az Ő dolga, hogy imádkozzon értünk, védjen, oltalmazzon minket. Az Ő közbenjárása azonban nem ment fel bennünket a saját feladatunk alól, amelyben helyt kell állnunk. Imádságai mellett Szent István utolsó csepp erejéig mindent megtett az országért. Komoly erőfeszítésébe került, hogy ellássa nem könnyű királyi feladatait. Hívő lélekkel kereste az ország jövőjét, és amikor az utódlás hiányában nem tudta, merre megy majd országa élete, meglátta, hogy van egy fontos út, egy fontos erő az Égben. Így tekintett fel, és a hagyomány szerint a megnyílt Égboltozaton megpillantotta Szent Fia mellett a Szűzanyát, mindannyiunk Anyját. Így lett Mária a mi Nagyasszonyunk. Szembesülnünk kell a szentistváni életpéldával most, amikor megdöbbenve olvassuk a romániai családvédő népszavazás eredménytelenségét. Abban az országban, amely tele van ortodox, katolikus és protestáns templomokkal. És magunkba is kell néznünk, mi személy szerint mit tettünk a szentistváni értékek megmaradásáért, a múltunk melletti kiállásunkért.”

A megyés püspök az Eucharisztikus Kongresszus keresztjének szentjeiről is szólt, de beszélt olyan szentéletű magyarokról, mint amilyen Placid atya volt. „Ezek a szentek mind áldozatot tudtak hozni a népért, az országért. A keresztény embernek máig élő, eleven, a Lélek szavát követő példájukból kell tanulnia, a saját élethelyzetére aktualizálva azt. Mert küldetésünk ehhez a világhoz szól, ezt a világot kell jobbá tennünk.”

A Magyarok Nagyasszonya ünnepi szentmisén részt vett a város alpolgármestere, önkormányzati képviselők, a Borlovagrend tagjai, valamint a főpásztor meghívására eljöttek a város többi egyházközségeinek képviselői is.

Berta Kata
Fényképeket készítette dr. Berta Gábor

.

 

Kapcsolódó videóanyag

Képtár

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk