Székesfehérvár fogadalmi szentmiséje - beszámoló

2018. 08. 14. | | 2018. 08. 15.

 

 

Szentek körében Székesfehérvár Fogadalmi ünnepén

2018.08.14. – Húsz magyar szent ereklyéje jelenlétében ünnepeltek a fehérváriak a szentistváni országfelajánlás emléknapján, augusztus 14-én. A város fogadalmi szentmiséjére érkezett ugyanis a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Missziós keresztje. Az ünnepélyes fogadás után imaórával, katekézisekkel, a Kongresszusról való tájékoztatókkal mélyítették el a lelki felkészülést. A fogadalmi szentmisében a Magyar Szent Család ereklyéivel kiegészítve, a Szűzanya és a magyar szentek oltalmába ajánlotta Spányi Antal megyés püspök hazánkat és a magyar családokat.

A délelőtti órákban érkező Missziós kereszt köszöntése felemelő és megindító volt a megjelent papok és hívek számára. Ugrits Tamás pasztorális helynök vezetésével az imaórán a Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepe szentírási szakaszait olvasták fel. „Székesfehérvár városa ünnepi ruhába öltözik, de lelkét is ünneplőbe öltözteti” – mondta Spányi Antal püspök az igeliturgián. „Most a készület idején vagyunk. Arra hív bennünket az egyház, figyelmeztet a Missziós kereszt, hogy újuljunk meg gondolkodásmódunkban, életfelfogásunkban. Arra hív, hogy mélyüljünk el a hit megélésében, befogadásában, és a lelkünkbe fogadott hit ereje formálja át cselekedeteinket, egész életünket, emberi kapcsolatainkat. A hit nem az élet szegletébe való drága kincs, hanem az, ami mindent meghatároz, mindent átjár, mindent átformál”– hangzott el beszédben. Majd a főpásztor a kereszt misztériumáról elmélkedett. „Ez a kereszt Isten örök szeretetének a jele. Jelképezi nekünk és közel hozza hozzánk az Isten szeretetét, amely elveszi bűneinket, megszabadít kötelékeinktől, fölemel, szabaddá tesz, a kegyelemben élővé tesz. A megszentelő kegyelemmel díszíti föl lelkünket, és vezeti életünket az Atyai ház öröme felé. Néha úgy gondoljuk, ez az út túlságosan is meredek nekünk, néha úgy érezzük, a kereszt súlya túlságosan is nehéz. Milyen jó ránézni erre a keresztre és felfedezni a magyar szentek és boldogok ereklyéit, akiknek nehéz volt az élet, nem volt könnyű az út, amelyen Krisztust kellett követniük, de nem a maguk erejére hagyatkoztak, hanem befogadták az Úr kegyelmét. Vele együtt hordták keresztjüket, Őróla akartak tanúskodni a világban.” Az imaóra végén a lelki megújulásért és az Eucharisztikus Kongresszus kegyelmeiért elmondták a Mindenszentek litániáját. A záróáldás előtt a híveknek lehetőségük volt a Jézus keresztereklyéjét és a magyar szentek ereklyéit őrző kereszt előtti hódolatra, vagyis a személyes imára, térdhajtásra, tiszteletadásra.

A nap folyamán az ünnepélyesen kihelyezett Missziós keresztnél vezetett szentségimádásokat tartottak, majd Bozai Márton atya az Eucharisztikus Kongresszus egyházmegyei előkészületeiért felelős referense tartott vetített előadást a Kongresszus történetéről és a 2020-as magyarországi találkozó terveiről.

A délutáni órákban a város fogadalmi ünnepe felemelő és méltóságteljes körmenettel kezdődött, amelyen részt vettek a lovagrendek tagjai, cserkészek, katolikus iskolások, államtitkár, kormánybiztos, a város és a megye vezetői, országgyűlési képviselők, valamint a honvédség és rendvédelmi szervek vezetői, a város és az egyházmegye intézményvezetői. Ünnepélyesen átvitték a Magyar Szent Család ereklyéit – a Székesegyház renoválása miatt – a főtéri Szent Imre-templomba. A körmenetet a Hagyományőrző Koronaőrök menete és a Székesfehérvári Helyőrségi Zenekar Szent Istvánról szóló énekei kísérték.

Az imádsággal kezdődő ünnepen a főpásztor hangsúlyozta: „Azon a helyen emlékezünk Szent Istvánra, ahol a királyi palotából az idős és beteg király átment templomába, hogy Fia sírjánál imádkozzon Égi Anyánkhoz. Az Ő lelkületét akarjuk most befogadni. A királynak nagy kihívásokkal kellett szembenézni, ahogy ma nekünk is Európában szembe kell néznünk számos nehézséggel. Kérjük közbenjárását, hogy mi is felismerjük és másokkal is megismertessük azt, amit Isten tőlünk vár ma.” A megyés püspök méltatta az országfelajánlás gesztusát, aki a Lélekre hallgatva ajánlotta Istennek, és Mária oltalmába hazánkat. Majd arról beszélt, Szent Istvánnak is égi ajándék volt családja. Megtapasztalta a családi élet örömét és békéjét, az imádság erejét. De nemcsak áldásban volt része, hanem mélységes fájdalomban is. Mindvégig hűségben megmaradt azonban családja mellett, amely példa minden kor magyar emberének. Márián keresztül mi is ajánljuk az Úrnak családjainkat, mert a mai világban a Gonosz a legjobb családokat is megpróbálja. A főpásztor végül arról beszélt, a szent király tudta, hogy a természetfeletti erő a természetesre épít. Mindahhoz, amit az ember tenni tud, szükség van Isten kegyelmére is. Szükség van az egyházra, de annak védelmére is. Fel kell ajánlanunk nekünk is Istennek a magyarországi, az üldözött, a rágalmazott, a bűnös egyházat, amely utat keres ma ebben a zavaros világunkban. Amikor gyenge, erőtlen és hiányzik belőle a Lélek tüze, a Szentlélek őrizze és formálja az egyházias lelket, amely építi és megszenteli ezt a világot.

A főpásztor gondolatai mellett emelkedett és magasztos hangulatot árasztottak az elhangzott ősi magyar énekek Szent Istvánról és a Szűzanyáról, a Magyarok Nagyasszonyáról, Vakler Anna népdalénekes és a Hermann László Zeneiskola tanárai előadásában.  

Az imaórát követő fogadalmi szentmisén Spányi Antal püspök így fogalmazott „Ezen az estén elsősorban az első szent királyra emeljük tekintetünket, akinek súlyos harcokat kellett megvívnia. Hallatlan küzdelmei azonban nem voltak hiábavalóak, gyümölcsöt hoztak erőfeszítései. „Létrejött egy állam, amely mindig képes volt példát adni erkölcseiben, akkor is, amikor ez áldozatot jelentett. Felépítette, megszervezte az egyházat, amely odaállt az elesettek és a kicsik mellé, amely pártját fogta a gyengéknek, amely mindig tudott lelkierőt adni. Így vezette el az egymást váltó nemzedékek legjobbjait az atyai ház örömébe, megteremtette azt a kultúrát, amely annyi szépet, annyi jót adott a magyarságnak és minden embernek, mert a magyar lélek kultúrája, a magyar szellem teljesítménye az egész emberiség közös kincsévé vált.”  A főpásztor beszédében azt is hangsúlyozta: „Amikor Szent István alakját szemléljük, és megpróbálunk az ereklyetartón keresztül a szent királlyal találkozni, szemébe nézni, meg kell tanulnunk tőle, hogy ma is védeni kell ezt a nemzetet és védeni kell az országot. Ahogyan teszik ezt katonáink és teszik ezt azok, akiknek erről szól a hivatásuk. De tennünk kell mindannyiunknak, nem mutogathatunk senkire, és nem várhatunk senkire. A hazát mindig csak együtt voltunk képesek megvédeni, mindig csak egy akarattal tudtuk szolgálni, mindig csak az egység volt képes megvédeni és felemelni.”

Nagyboldogasszony vigíliája Székesfehérváron kiemelt ünnep. Azt ígérték a Fehérváriak, hogy a Máriának történt felajánlás napját minden esztendőben megülik., augusztus 14-én. Szép külsőségekkel és mély belső tartalommal ünnepeltek idén is, amelyet az esős időjárás sem tört meg. A szentistváni országfelajánlás napján, a Magyar Szent Család ereklyéi és a Missziós kereszt jelenlétében Spányi Antal megyés püspök a szentek és Mária oltalmát kérte hazánkért és minden keresztény családért.

Emlékezzél meg, Istennek dicsőséges Anyja, magyarok Nagyasszonya, szentséges Szűz Mária, emlékezzél meg örökségedről, amelyet hű szolgád, első királyunk és apostolunk, Szent István neked felajánlott. Tekints kegyes szemmel országodra, városunkra: légy szószólónk és közbenjárónk Szent Fiadnál, Jézus Krisztusnál. Hozzád kiáltunk őseink és minden ínségükből kiszabadultak. Ez a remény éltet most is, ez a bizalom indít, hogy oltalmadban keressünk menedéket mi, a te néped és örökséged.

Oltalmazd és védjed hatalmas pártfogásoddal minden testi-lelki bajtól országunkat és városunkat. Hazánk főpásztorainak nyerj isteni segítő kegyelmet küldetésük teljesítéséhez, híveidnek pedig az élő hit cselekedeteiben és gyümölcseiben buzgó szívet.

Könyörgünk, Nagyasszonyunk, magyar hazánk és városunk vezetőiért, hogy a Szentlélek ajándékai által megvilágosítva védelmezzék az igazat, a közjó előmozdításán őszinte igyekezettel fáradozzanak.

Könyörgünk, Nagyasszonyunk, egész nemzetünkért. Vezesd kegyességeddel, tartsd meg Isten szeretetében és félelmében. Nyerj a bűnbánóknak bocsánatot, az igazaknak állhatatosságot, a fiataloknak tisztaságot, a házastársaknak hűséget, a szegényeknek pártfogást, a szomorúaknak vigasztalást, a megholt híveknek pedig örök nyugodalmat.

Légy minden ügyünkben szószólónk Szent Fiadnál, hogy az ő akarata szerint rendezzük életünket. Fogadd kegyesen kérésünket, hogy közbenjárásoddal megsegítve, a jelen élet küzdelmei után az örökkévaló boldogságra eljussunk. Krisztus, a mi Urunk által. Amen.

Berta Kata
Fényképeket készítette Simon Erika és Gersztheimer Zsolt
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata

 



Korábbi évek beszámolói:

Kapcsolódó videóanyag

Képtár

 


 

 



 


 




 

 

 

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk