Józsa Judit kiállításának megnyitója - beszámoló

2019. 02. 08. | | 2019. 02. 09.

 

 

 

Gyönyörködtet, felemel a mennyek felé – Megnyílt Józsa Judit: Mária, a magyarok Boldogasszonya kiállítása Székesfehérváron

2019.02.08. – Józsa Judit kerámiaszobrász, művészettörténész, a Magyar Kultúra Lovagja kiállítása nyílt meg Székesfehérváron, a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. A művésznő a Boldogságos Szűz Máriát születésétől a mennybevételéig 14 mázas kerámia szoborkompozícióban – mintegy 14 stációban – alkotta meg, megjelenítve a Mária-kultusz legfontosabb vonásait is.

„A Mária, a magyarok Boldogasszonya kiállítás korunknak szóló üzenetet hordoz. Miközben Európában a keresztény értékrendet háttérbe szorítják, Józsa Judit éppen ezt az értékrendet erősíti és hangsúlyozza, amikor a legfontosabb védőnknek, oltalmazónknak mutatja be Szűz Máriát az egyházi liturgikus év ünnepein keresztül. Művészetével mindannyiunkat megajándékoz, békét, megnyugvást ad, gyönyörködtet, felemel a mennyek felé. Nemcsak esztétikai élményt akar adni az arra nyitott látogatóknak, hanem történelmet, művelődéstörténetet, asszociációs látást” – nyitotta meg a tárlatot Spányi Antal megyés püspök.

Méltatásában a megyés püspök elmondta, Józsa Judit választ keres. Milyenek vagyunk mi, milyen erényeink vannak, mi a magyarok öröksége, mire lehetünk büszkék? Mint mondta, a művésznő az igényes, színvonalas, minőségi magyar alkotások bemutatásával a legtöbbet teszi ma nemzeti önismeretünkért. „Szent István felajánlott bennünket Máriának, mintegy ezer esztendeje, országot, népet, minden magyart. Tette ezt, amikor reménytelennek látszott a jövő, nem volt alkalmas utód, aki Fia, Imre helyét betölthette volna. Mária véd minket, s nekünk tanúságot kell tennünk róla és arról, amit Fia hozott el nekünk, a megváltás örömhírét, a kereszténység értékeit. A főpásztor arról is beszélt, Szép Szűz Máriának hívjuk Máriát, egyedüliként a Babba Máriának, a Napba öltözött Boldogasszonynak, akinek palástja alatt oltalmat talált az elmúlt ezer esztendőben a magyar. A csángó lélek megőrzött valamit az ősi hitből, amit szíve mélyén megkeresztelt, felemelt és megszentelt.

Köszöntötte a közönséget a tárlat megalkotója, Józsa Judit is. Elmondta, évek óta tervezte ezt a kiállítást. Az elmúlt esztendőben sikerült Isten segítségével a Boldogasszony alakokat megmintázni. „Úgy éreztem, minden magyar embernek ismernie kell a 14 Máriát, mint 14 profán Úrmutatót. A művész a maga módján, profán módon tudja felmutatni azt, akit tisztel és szeret. Én leginkább Máriát tisztelem és szeretem, ezért ezekben a kompozíciókban különféle élethelyzetében, minőségében és „boldogasszonyságában” tárom a nagyközönség elé Máriát, a Magyarok Boldogasszonyát.”

Józsa Judit művei nem hagyományos korongozással készülnek, hanem az általa kifejlesztett hajtogatással és mintázással, így egyéni stílust alkotott, új műfajt teremtett. Nemcsak tematikailag, hanem technikailag is izgalmasak a kétszer égetett arany-ezüst mázas kerámiaszobrok, amelyek a Babbaás, vagyis fényes Mária-szobrokat idézik. A művésznő Boldogasszony kiállításában minden egyes kompozíció alapja egy korongozott harang, amelyre felépül a kisplasztika. Ez beleépül az áttört hátlapba, amely beengedi a fényt, és jelöli helyszínt, a történést, Mária élettörténetének egy-egy szimbolikus üzenetét hordozva. Megjelenik a Szeplőtelenül fogantatott Mária, még születése előtt Szent Annával együtt, a Mennybe felvett és megkoronázott Nagyboldogasszony, Gyümölcsoltó Boldogasszony, de láthatjuk a Skapuláré asszonyát is.

A fehérvári kiállítás megnyitó ünnepségén a Magyar Kultúráért-díjas Kovács Nóri énekművész Mária-énekeket adott elő, megénekelve Józsa Judit szoborkompozícióinak Boldogasszony alakjait.

A kiállítás ingyenes, megtekinthető a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház Szent Korona Galériájában 2019. március 30-ig, hétfőtől péntekig: 10 és 16 között, valamint szombaton: 8–14 óráig.

Berta Kata
Fényképeket készítette Lugosi Balázs
Videó Somogyi Tamás és Berta Kata

 

Kapcsolódó videóanyag

Képtár

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk