Nagycsütörtöki - Utolsó vacsora - emlékmise - beszámoló

2010. 04. 01. |

  lábmosás

 

Nagycsütörtökön, a Székesegyházban este püspöki szentmise volt az utolsó vacsora emlékére, amelyen a lábmosás szertartását is Spányi Antal megyés főpásztor tartotta, aki szentbeszédében elmondta, hogy nagycsütörtök fontos ünnep: délelőtt a papság ünnepeként krizma-misét tartunk. Együtt van ilyenkor az egyház: a püspök a papjaival, diakónusaival, kispapjaival és körülöttük a hívek - egyetlen imádkozó közösségként. Este pedig az utolsó vacsora emlékére lábmosással, oltárfosztással tartunk szentmisét.

János apostol, aki részese és tanúja volt Jézus földi működésének, életének, ott volt a csodáknál és a csöndes hétköznapokon, mégis erről az estéről írja, hogy Jézus szeretetének legnagyobb jelét adta. Erre az estére emlékezünk most.

Isten a Szeretet. Személyesen szeret minket - emlékeztetett a főpásztor. Ma este az eucharisztia valamint, a papi rend alapításában és a szeretet főparancsának adásában Isten szeretetét tapasztaljuk. Jézus nem hagy minket magunkra, velünk marad. Formáljuk úgy az életünket, hogy mi is az Úrral akarjunk maradni, és hogy élhessünk, mint szőlővessző a szőlőtőkéből.

Eucharisztikus életet kell élnünk - ez pedig nincs a Krisztus alapította papság nélkül. Szeressük papjainkat: tettben, imában, emberségben. Hordozzuk a leendő és meglévő hivatásokat közösen. Erre lehetőséget ad a Prohászka Imaszövetség is.

Jézus a szinte átláthatatlannak tűnő ószövetségi törvényeket összefoglalja és megvilágítja egyetlen főparancsban, abban, amely az Életre vezet: nem hagy bizonytalanságban minket. Ez a szeretet kétirányú: Istenre és embertársra irányul. Isten szeretetével kell szeretnünk. Vagyis a szeretet Isten befogadása és ajándékozása a világnak.

 

Homília meghallgatása:

 

Nagycsütörtökön Isten maga ajándékoz meg bennünket: örvendetes ez a nap. Ez a nap egyben az Úr szenvedése kezdetének a napja is: így szeret az Isten, áldozatot hoz értünk. Töltsük ezeket a napokat az Úrral több csöndben, több imádságban, több összeszedettségben. Legyünk Vele.

 

Szöveg és fénykép: Marian

 


 

 Korábbi évek beszámolói:

 

Képtár

 


 

 



 


 




 

 

 

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk