Prohászka Ottokár emlékmise halálának 92. évfordulója alkalmából - beszámoló

2019. 04. 06. | | 2019. 04. 08.

 

 

Együtt örült a természettel, együtt létezett vele – Megemlékezés Prohászka Ottokár püspök halálának 92. évfordulóján

2019.04.06. – Prohászka Ottokár püspök emlékére ünnepséget rendeztek a budapesti Központi Papnevelő Intézet dísztermében, valamint az Egyetemi templomban. A tudományos konferencián Szabó Imre agrártörténész, Tóth Sándor költő, publicista és Mózessy Gergely püspöki gyűjteményigazgató, levéltáros adott elő. Az Egyetemi templomban Spányi Antal megyés püspök, Cserháti Ferenc püspökkel, Dékány Árpád Sixtusz korábbi ciszterci apáttal, Marton Zsolt rektorral, Ugrits Tamás pasztorális helynökkel és egyházmegyés papokkal együtt tartott ünnepi szentmisét.

A tudományos konferencián Mózessy Gergely püspöki levéltáros elnökölt, aki köszöntőjében elmondta: Prohászka Ottokár természetszemlélete, természetmisztikája szinte a püspök halála után a tudományos feldolgozás homlokterébe került. Prohászka és a természet kapcsolatát érdemes több oldalról is megvilágítani, ezért kértek fel többek között egy agrárszakembert, mutassa be, milyen is volt az a táj, amelybe a püspök megérkezett. A XIX. század utolsó évtizedeiben és az 1930-as évek elején ugyanis számos természeti változás játszódott le Fejér megye területén, amely egybeesett Prohászka főpásztori regnálásával.

„A Fejér megyei természeti viszonyok alakulása a XIX. század végén és a XX. század elején hatással volt Prohászka püspökre is” – hangsúlyozta Szabó Imre agrártörténész előadásában. „Fejér megye olyan jelentős természeti változáson ment keresztül, amely abban a korban egy megyére sem volt jellemző. A mocsaras, vizes, lápos területeken nem voltak utak, a településeket nem lehetett rendesen megközelíteni. Az utak megépítésével megváltozott a megye településszerkezete, új birtokrendszerek, gazdasági központok, majorok, tanyák, gazdasági épületek, cselédlakások, kastélyok, intézőházak jöttek létre, amellyel páhuzamosan szükséges volt a hitélet megújítása is.” Az előadó arról is beszélt, a megye erdősítési, fásítási programja, az új halászati és vadászati rendeletek érintették a püspöki birtokokat is. „Nem csak a fásítás, az infrastruktúra kialakítás és településszerkezet változás, hanem az ezzel járó agrárfejlődés is mind hatással voltak az egyházmegye életére, és napi problémákat hoztak, amelyeket a Püspöknek a káptalan segítségével kezelnie kellett. A legjelentősebb változásokat a fehérvári püspökségen kiváló szakemberek segítségével irányították, az egyházi birtokok példaértékű hasznosításának mintapéldája volt a Velencei-tó halászati, vadászati és nádkitermeléssel kapcsolatos rendelkezései.”

Az ünnepi konferencián Tóth Sándor költő publicista Prohászka püspök természetmisztikáját helyezte el a világirodalomban. Beszélt a püspök természet iránti elköteleződéséről, amely mindenütt fellelhető írásaiban. „Akár a tudományos jellegű értekezéseit, akár a beszédeit olvassuk vagy bizonyos útinapló-részleteket, mindig előbukkan – valamikor nagyon következetesen, például az 1927-ben írt Pilis-hegyén utolsó esszéjében, de több más munkájában, mint a Föld és Ég kötetében is – a természet iránti szeretete. Egyszer csak előjön a természet és az azzal kapcsolatos, olyan bensőségesen mély gondolat, amit Őrajta kívül eddig a világirodalomban még senki sem tudott így megjeleníteni. Bár nem tartják számon szerte a világban az írásait, mégis ott van egy nemzet, egy ország életében. Ha egyszer felfedezik, akkor jönnek rá, hogy világirodalmi jelenségről, egy óriási szellemi alkotóról van szó.” Az előadó Prohászka természetmisztikájáról elmondta, nagyon fontos kérdés, mert például az a transzcendens látás, amellyel a természet által láttatja a Szentháromság belső életét, egészen egyedi, behelyezi Őt a legnagyobb alkotók és keresztény gondolkodók közé.

A Prohászka díszteremben tartott emlékülés végén Mózessy Gergely bemutatta a legújabb Prohászka-kiadványokat. A tavalyi esztendő második felében ugyanis négy olyan kötet jelent meg, amely Prohászka személyével is foglalkozik. „Többedik kiadását érte meg a Legyetek világító emberek! – elmélkedésgyűjtemény, amely egy válogatás a Szociális Misszió Társulatnak tartott népszerű beszédeiből. Szabó Ferenc és Frenyó Zoltán, két kiváló Prohászka-kutató jelentkezett a tavalyi esztendőben komoly tanulmánykötetekkel. Szabó Ferenc olyan tanulmánygyűjteménnyel, amely érinti Prohászkát is. Frenyó Zoltánnak pedig kifejezetten a Prohászkával kapcsolatos írásait rendezte sajtó alá a Kairosz Kiadó. Ebben van olyan szöveg is, amely először került publikálásra, és nagyon fontos, mert a Katolikus Társadalmi Napok ünnepi konferenciáján hangzott el.” – A levéltáros végül bemutatta saját írását, azt az életművet összefoglaló füzetet, amelyet Prohászka 160. születésnapjára jelentettek meg, elsősorban a tisztelők és zarándokok számára.

Az emlékmisében homíliát mondott Dékány Árpád Sixtus, aki Prohászka Eucharisztikus lelkiségéről elmélkedett. „Az igazi hívő keresztény ember akkor válik fontossá, valamilyen módon mércévé a jövő számára, ha egészen rendkívüli módon tud tanúságot tenni Krisztusról. ... Prohászka személye mércévé vált, nemcsak közéleti vagy teológiai tevékenysége miatt, hanem egész életműve miatt, mert megvolt benne Krisztus bátorsága… Mert elindulni és küzdeni egy „Jel” birtokában, egy „Jel” vezetése alatt” – hangsúlyozta Sixtus apát, majd arról beszélt, Prohászka a benedeki szellemnek is elkötelezettje volt, „Semmit elébe ne tégy Krisztus szeretetének!”. „Isten embere volt Fehérvár püspöke, egy sokoldalú és intellektuális jelenség, akit az tett naggyá, hogy ezen adottságok mögött ott volt mindig benne az Isten emberévé válás alázata.” Beszéde végén az apát Prohászka püspöknek Az Élet kenyere írását ajánlotta mindazoknak, akik készülnek a közelgő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. „A püspök lelki egészségét, erejét, érettségét az Eucharisztia kegyelme nyújtotta számára, amely sajátos egységbe hozta az Istennel és az Egyház közösségével.  ... Átélhető számunkra, amit gondolt és mondott az Eucharisztia titkáról és lehetőségeiről, amely nem egyszerűen tiszteletet jelentett, hanem egy megélt bensőséges kapcsolatot Krisztussal. Számára az Isten valóságos jelenléte a legfontosabb titok volt. Megjelenítette a középkori szentek misztikus belső valóságát és a szentpáli gondolatot: Élek, de már nem én, hanem Krisztus él énbennem.”

A szentmise után az egész ünneplő közösség a főpásztor vezetésével a szeminárium udvarára vonult, ahol az egykori papnevelő tanár, Magyarország apostola és tanítója szobránál elhelyezték az emlékezés virágait. A papnövendékekkel és a hívekkel együtt imádkoztak Prohászka boldoggá avatásáért, a püspök közbenjárásáért, a magyar egyházért, papi hivatásokért.

Berta Kata
Fényképeket készítette Lakata Pál

Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata

 


 

Korábbi évek beszámolói:

 

Kapcsolódó videóanyag

Képtár

 


 

 



 


 




 

 

 

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk