Püspöki Szentmise a Mátraverebély-Szentkúti nemzeti kegyhely főünnepén - beszámoló

2009. 08. 16. |

 

Az imádság rendkívül intenzív időszakát éltük át az elmúlt napokban – mondta Kálmán Peregrin, a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely igazgatója. – Sok ezer zarándok érkezett, többségük Heves és Nógrád megyéből, de az ország minden részéből, a Felvidékről és Erdélyből is. Az ősi búcsújáróhelyet 2006-ban nyilvánította a püspöki konferencia nemzeti kegyhellyé, azóta folyamatosan növekszik a látogatottság.

 

zarándokok tömege

 

Az ünnepségek augusztus 14-én este, Nagyboldogasszony vecsernyéjének elimádkozásával kezdődtek. Ezt követően rimóci hívek felújították a Mária elszenderedése népi virrasztást. Másnap kora reggeltől érkeztek az újabb zarándokcsoportok. A délelőtti szentmisén már hatezren vettek részt.

Magyar Gergely ferences tartományfőnök szentbeszédében a templomnak mint az Istennel való találkozás helyszínének a fontosságáról szólt. A pap nélküli települések lakossága is megőrizheti és gyarapíthatja a hitet a világi hívek aktív szerepvállalásával – mondta. A szombat délutáni litániát követően hatszáz gyalogos zarándok érkezett, akik papjaikkal vagy búcsúvezetőikkel az élen Gyöngyösről, Szécsényből, Abasárról, Adácsról és más településekről a kora hajnali órákban indultak útnak.

Az esti szentmise szónoka, Kálmán Peregrin arról beszélt, hogy Mária képes volt hajlékot adni Istennek, elő tudta hozni Jézusból azokat a gesztusokat, amelyeken keresztül az Isten Fia megmutatja az emberek iránti szeretetét. Az ember is képes a másikból előhozni azokat a jeleket, amelyekkel ki tudja fejezni embertársai és Isten iránti szeretetét. A szabadtéri oltárnál a nagykátai harmonika-zenekar tartott a szentmisét követően zenés áhítatot, majd szentóra, keresztút és éjfélkor szentmise következett. Sok százan virrasztottak hajnalig a templomban és a szabadtéri oltár előtt.

Vasárnap a kora reggeli óráktól újabb csoportok érkeztek. A buszokból kiszállva búcsús keresztjükkel vagy hordozható Mária-szobrukkal vonultak a kegytemplomba, hogy tiszteletüket tegyék Mária előtt, majd elfoglalták helyüket a szabadtéri oltárnál, ahol 11 órakor Spányi Antal székesfehérvári püspök pontifikálta az ünnepi szentmisét. Mária mennybevétele az egyház egyik fő ünnepe. A magyarok számára különösen kedves, hiszen e naphoz kötődik a Szent István-i nemzetfölajánlás. A hagyomány szerint a halála előtti napon, Nagyboldogasszonykor ajánlotta fel országát és koronáját Máriának. A Szűzanya oltalma alatt maradhatott meg a magyarság oly sok megpróbáltatást túlélve a Kárpát-medencében. Isten kegyelme árad ránk Mária által is, és olyan mértékben kapjuk ezt a kegyelmet, ahogy mi szívünket és lelkünket, egész életünket ki tudjuk tárni Mária számára. Ez az élet az Istenhez vezet. Mária azért imádkozik minden keresztényért életünk minden pillanatában és halálunk óráján, hogy így tudjuk járni utunkat, és Istenhez érkezzünk – mondta homíliájában a főpásztor.

A kegyhely gyóntatóudvarán a gyóntatószékekben három napon át folyamatosan 8–10 pap szolgáltatta ki a bűnbánat szentségét, mégis nagy sorok várakoztak a nap minden szakában. A zarándokok között jelentős számban voltak cigány közösségek. Ők a maguk sajátos módján rótták le tiszteletüket a Szűzanya Kisjézust karján tartó öltöztethető szobra előtt. A templom közelében kialakított táborhelyeiken szinte lakodalmi körülményeket teremtve és a ferences atyákat is maguk közé invitálva ünnepelték meg Nagyboldogasszony napját.

 

Forrás: Ferences Sajtóközpont/Magyar Kurír
Fényképeket készítette Kakuk Erika

 

Képtár

 


 

 



 


 




 

 

 

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk