Püspöki szentmise Ercsiben - jegyesek megáldása - beszámoló

2019. 08. 11. | | 2019. 08. 11.

 

 

Íme, hozzád futunk, kihez mennénk máshoz – Nagyboldogasszony búcsú Ercsiben

2019.08.11. – Az ercsi Nagyboldogasszony-templom búcsúnapja minden évben kiemelt eseménye a székesfehérvári egyházmegyének. Spányi Antal megyés püspök idén is Ercsibe hívta a házasságra készülő jegyeseket, akiket a szentmise keretében külön áldásban is részesített. Idén a Mennybe felvett Boldogságos Szűzanya ünnepén az ősi búcsújáró helyhez méltó környezetben, a felújított Duna-parti Szapáry-Eötvös kápolna előtti téren tartották a szentmisét, a kegytemplom felújítási munkálatai miatt.

Ercsiből gyalogos zarándoklatot szerveztek az egyházközség hívei és képviselői, de sokan érkeztek az önkormányzat által biztosított kisbuszokkal is a festői környezetben álló, szépen helyreállított kápolnához. A Duna-parti, 1828-ban épült Nagyboldogasszony-kápolnában alussza örök álmát báró Eötvös József, az ország első kultuszminisztere, aki író, költő is volt. Régi hagyomány, hogy az építmény közelében egy jó vízű forrás is fakadt, ahol a hajósok szerettek megpihenni. Ercsi így vált a hajósok kegyhelyévé. A legenda szerint 1756-ban Mészáros Lukács ercsi jobbágy a Szűzanya közbenjárására meggyógyult betegségéből, ezért hálából képet festetett a Nagyboldogasszonyról, aki a koronás kis Jézust tartja jobbján. 1828-ban a kegykép őrzésére kegykápolna épült, ugyancsak a Nagyboldogasszony tiszteletére.

A szabadtéri szentmisén először Tóth András plébános, majd a hívek nevében Klaibán Sándor képviselőtestületi elnök köszöntötte a főpásztort, megemlékezve a hely jelentőségéről, ahol a legenda szerint – a máig gyógyító forrásnak tartott víz fakadt, és amely fölé egykor a hajósok elhelyezték a máriazelli kegykép másolatát.

A főpásztor megköszönte a zarándokoknak, a megjelent városvezetőknek, hogy az embert próbáló melegben is eljöttek, hogy ezen a napon egy szívvel és lélekkel kérjék Isten áldását és Mária oltalmát életükre, a település életére és szeretteik életére. „Életünk zarándokútját járva kérjük a Boldogságos Szüzet, hogy biztos léptekkel érkezhessünk Jézushoz egyszer majd az örök hazába” – mondta a megyés püspök, majd hozzátette. „Ercsi főbúcsúját, Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódva üljük meg minden évben. A Mária-tisztelet népünk ősi hagyománya, őrizzük azt, amit az őseink ránk bíztak, nemcsak külsőleg formálisan, hanem egész szívünkkel és lelkünkkel.”

A szentmisében a főpásztor arról a Mária-tiszteletről beszélt, amely magától értetődően egyidős a kereszténységgel.  „Hozzátartozik keresztény mivoltunkhoz, hogy Istent imádjuk kizárólag, de az is hozzátartozik, hogy az Ő anyját, a Boldogságos Szűz Máriát szeretjük és tiszteljük. Máriának az Egyházban betöltött fontos szerepét ismerjük, bár kevés helyen olvasunk a Szentírásban Róla. Az Apostolok Cselekedeteinek szent irataiból tudjuk, hogy a Boldogságos Szűz, Fia halála után Szent Jánosnak lett kísérője, erősítője, társa a küldetésében. Így a világ különböző helyein elterjedt kereszténység, az igaz Istennek szentelt templomokban, Máriának helyet adott. Megjelentek a Mária-szobrok, képek és a neki szóló imádságok, énekek. Egyre több Mária-kegyhely épült, zarándokhelyek, ahol a Szűzanyához hittel és buzgalommal, különös szeretettel fordulhattak a Jézust követő emberek. Mi magyarok pedig különösen is közel érezzük magunkhoz a Boldogságos Szűz Máriát, hiszen erre tanítottak bennünket a mi népünk nagy hitoktatói, az első misszionáriusok, Szent Gellért és a többiek. Ezt tanította a magyaroknak Szent István király, amikor életének legfontosabb cselekedeteként, az országot, a népet, a nemzetet, vagyis minket Mária oltalma alá helyezett. Azt mondhatjuk tehát, hogy ez az ország Mária országa, a magyar nemzet Mária népe. Ez a mi kincsünk és felelősségünk is. Ebből a lelkületből fakadt az is, hogy itt Ercsiben ez a kegyhely megszületett, és a dunai hajósoknak különösen is kedves helye lett. De a régiek messze földről is felkerekedtek, és eljöttek, hogy az Ercsi Máriát köszöntsék, és közbenjárását kérjék, hogy örömükért itt adjanak hálát Máriával együtt, életük gondjaira, bajaira itt kérjenek támaszt és segítséget. Kérjék Máriát, hogy Istentől bocsánatot nyerjenek bűneikből. Máriához jöttünk mi is ezen a napon, most nem a kegytemplomba, – a csodálatosan szép és nagy értéket képviselő barokk templomba, – hanem most erre az impozáns környezetbe, ahol az Istentől alkotott katedrálisban, a természetben tudjuk bemutatni ezt a szentmisét, annak a temetési kápolnának a tövében, amelyet a Nagyboldogasszony oltalmára bíztak.”

A főpásztor végül arról beszélt, a mai közgondolkodás szeretné a keresztény tanítást és erkölcsöt átformálni, de mi nem élhetünk a világhoz igazodó hittel. Mária arra tanít bennünket, hogy őrizzük Jézus Krisztus igaz tanítását, és azt tegyük, amit Ő mond. Ragaszkodjunk hitünkhöz, amelyért elődeink az üldöztetést is vállalták. Mária imájával segítette az egyház terjedését, de ma is velünk van, és segíti megújítani imádságos életünket. „Adja az Úr, hogy hitvalló tanúságtételünk, hitből fakadó szeretetünk és reményünk adjon megújulást ennek a közösségnek, ennek a városnak, egész népünknek, nemzetünknek!” – fejezte be ünnepi beszédét a megyés püspök.

A szentmise végén Spányi Antal püspök megáldotta a házasság szentségének felvételére készülő jegyespárokat. Azt kérte, hogy a Szent Szűz és Szent József példája által őszinte tisztelettel és szeretettel viseltessenek egymás iránt a fiatalok, és hűségben kitartsanak egymás mellett. Életüket a Gondviselő oltalmára bízva mindig tudjanak bizalommal tisztán egymás szemébe nézni. Kérte Isten oltalmát, hogy óvja meg őket minden bajtól, kísértéstől, és adjon nekik türelmes, gondoskodó szívet, hogy leendő gyermekeiket áldozatos szeretettel neveljék fel.

A szentmise végén felhangzott az ercsi kegyhely éneke: „Ercsi Máriája, fogd meg a kezünket, Fiad bölcsőjéhez vezess el bennünket Bízón. Reád vetjük könnyes szemeinket, Ne nézd hűtlenségünk, csak szeretetünket, Ne hagyd el, ne hagyd el, ne hagyd el népünket. Őseink hitével járulunk elébed. Védd meg a családunk, védd a kenyerünket. Töröld le bűneink, töröld le könnyünket, Tenger bajunk árját imáiddal szüntesd. Fogadd el, fogadd el, fogadd el szívünket. Országunk és népünk, ím előtted hódol, Védd meg hát hazánkat jajtól és gonosztól, Védd meg ifjúságunk téveteg utaktól. Hogy már ne szenvedjen magyar a magyartól.

Ments meg már, ments meg már; ments a kárhozattól. Íme hozzád futunk, kihez mennénk máshoz. Mint ős Ercsi kegyhely, drága Szűzanyjához, Ki áldó kezeid védelmére tárod. Ne hagyjál el minket, ne a te országod. Áldd meg már szép hazánk; áldd meg a világot.”

Berta Kata
Fényképeket készítette dr. Berta Gábor
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata

 


 

Korábbi évek beszámolói:

 

Kapcsolódó videóanyag

Képtár


< 2019. október >
H K Sz Cs P Sz V
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31      

 


 

 



 


 




 

 

 

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk