| 2018. 01. 19.
A megingathatatlan püspökre, Shvoy Lajosra, konferenciával emlékeztek meg Székesfehérváron
2018.01.19. - Shvoy Lajos mintegy fél évszadon állt a Székesfehérvári Egyházmegye élén, 1927 és 1968 között. A „nagy idők” püspöke életének különböző periódusait többször, több szempontból feldolgozták, vizsgálták meg történészek. Halálának kerek évfordulója kapcsán elsősorban élete utolsó két évtizedéről: a kommunista diktatúra szorításában az Egyházat, a püspöki hatalom integritását, papjait és híveit egyszerre óvni próbáló idős főpásztorra emlékeztek szakavatott előadók a székesfehérvári tudományos konferencián.
Az emlékkonferenciát Spányi Antal megyés püspök nyitotta meg, aki püspökelődjét méltatva elmondta: „Mintegy két évtizeddel ezelőtt Lénárd Ödön piarista szerzetes egyik kötetében azt vizsgálta, hogy milyen emberi gyarlóságok vezethettek egyes papok elbukásához, a kommunista hatalommal való kollaborálásához. … éppígy fontos megerősítő példaként felmutatni azokat a hitvallókat is, akik a legnehezebb időkben is hűségesek és bölcsek tudtak maradni. Shvoy Lajos pedig ilyen ember volt. Rá az állami szervek és a vatikáni diplomaták egyaránt úgy tekintettek, mint aki egy a kommunista rezsimmel következetesen szembenálló püspökre. E tekintetben Mindszenty József bíboros talán leghűségesebb követője, egy valóban megingathatatlan főpásztor volt.”
A felszólaló történész szakemberek közül Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékbizottság tagja a Mindszenty-vonal - Shvoy Lajos és elvbarátainak megnyilvánulásai a püspöki kar tagjaként címmel tartott előadást. Arról beszélt, hogy már 1945-től, de főleg 1948-tól az állambiztonság mindenkit figyelt, mindenkiről készített jelentéseket. Törést, ellentéteket akartak szítani a püspöki karon belül Mindszenty köre és - úgymond - ellenségei között. Shvoy Lajos mindvégig kiállt a bíboros mellett. „Az 1945 után működő püspöki kar tagjai, melynek élén Mindszenty bíboros, és másik két magas rangú püspök, Czapik és Grősz püspökök, egymás közötti kapcsolatáról az egyházkormányzati iratokból, illetve az ÁÉH leírásaiból értesülhetünk. Shvoy Lajosnak, mint a legidősebb főpásztornak fontos szerepe és jelentősége volt karon belül. Annak ellenére, hogy Mindszenty elfogatása után nem Ő vezeti a testületet, tekintélyéből adódóan a többi püspök figyelt rá, miként viszonyul a prímás érsekhez, hogyan reagál az eseményekre.” – emelte ki beszédében az előadó
Varga Mátyás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója - Az első médiaössztűz a főpásztorra 1948 májusában című előadásában - bemutatta Shvoy Lajos püspök kapcsolatát Szittyay Dénes plébánossal, aki lepaktált a kommunista rezsimmel. A főpásztor az egyházjog szabályai szerint először figyelmeztette, majd felfüggesztette a papot, aki továbbra is nyíltan támogatta a kommunista pártot. Ezek után élve püspöki jogaival, kiközösítette Bakonykúti plébánosát. Válaszul példátlan médiatámadás indult Shvoy Lajos ellen, aki nemkívánatos személy volt a kiépülő diktatúrában.
Mózessy Gergely egyháztörténész, a fehérvári püspöki gyűjtemény igazgatója azt taglalta, Shvoy püspök elkötelezett híve volt a kommunista rezsimmel meg nem alkuvó politikának, amit Mindszenty is képviselt. Mégis csodálatos módon szabadlábon maradt. 1948-ban megpróbálták lemondatni, 1951-ben a Grősz-per idején előbb be akarták vonni az eljárásba, de aztán a háziőrizet mellett döntöttek. Az 50-es években püspöki munkáját többféleképpen is megpróbálták ellehetetleníteni, többek között megbízható munkatársainak száműzésével, vagy levélcenzúrával. Míg 1961 végén egészen közel került ahhoz, hogy internálják, mint más püspöktársait. A félreállítására készült az MSZMP Politikai Bizottsága által jóváhagyott forgatókönyv azonban meghiúsult. Ebben komoly szerepe volt Grősz József érsek püspöktársa melletti kiállásának, és az ÁEH vezetésében beálló változásnak.
Fejérdy András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, Shvoy Lajosnak a II. Vatikáni Zsinattal való kapcsolatát mutatta be. A püspökök közül Ő volt az egyetlen ordinárius, aki működési engedéllyel rendelkezett, de ennek ellenére egyetlen egy ülésszakon sem vehetett részt. Ugyanakkor az egyetlen püspök volt, akinek javaslatai a zsinatra megérkeztek. Előterjesztéseit ugyanis a hivatali utat megkerülve, kizárva a rendszer a cenzúráját németországi kapcsolatain keresztül juttatta ki a zsinatot előkészítő bizottságokba. „Az 1960-as években Shvoy Lajost tartották az egyik legreakciósabb személynek a püspökkaron belül, és nemcsak az állam, hanem a szentszék is így gondolta. A beadott javaslatok azt tükrözik, hogy lelkipásztori szempontból egy nagyon érzékeny főpásztorról van szó, aki a kor nagy szellemi kihívásaira is választ vár a zsinattól. A materializmus minden formájának, az elméleti és a gyakorlati ateizmusnak is az elítélését szorgalmazza.”
Berta Kata
Fényképeket készítette Lakata Pál
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata
Kapcsolódó hír:
© Székesfehérvári Egyházmegye
Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk
