Szent Gellért ereklye ünnepélyes elhelyezése a bakonybéli bencés közösség templomában - beszámoló

2018. 03. 24. | | 2018. 03. 25.

 

 

Szent Gellért visszatért Bakonybélbe – Millenniumi év kezdődött a monostorban

2018. március 24. - A bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor megújuló templomának oltárkövében helyezték el 2018. március 24-én, a monostor alapításának jubileumi évében Szent Gellért ereklyéjét. A szent visszatért remeteségének helyszínére, mely példáját követő utódainak köszönhetően ma is az imádságnak szentelt hely.

A Szent Maurícius és Vértanútársai-templomból eltávolították a padokat, felszedték a teljes padlóburkolatot, a csupasz falakról embermagasságig letisztították a vakolatot. Az oltárokat és a szószéket letakarták. Építkezés folyik. A szentély középpontjában frissen betonozott mélyedés, az oltárkő, a mártírok sírja, melyre templomaink épülnek. Ide helyezik el a déli imaóra keretében Szent Gellért ereklyéjét. A szent ezzel visszatért szeretett remetesége – hét évet töltött itt 1023 és 1030 között – helyszínére, a bakonybéli monostorba. A bencés közösség és a település így szentelte meg az örökségét megújító építkezést alapítása millenniumi évében.

Bakonybél lakói, a monostor barátai töltötték meg ezen az ünnepélyes szombat délelőttön a templomot. Sokan gyűltek össze erre a monostor számára fontos eseményre. Jelen volt Várszegi Asztrik nyugalmazott főapát, a Szeged-Csanádi Egyházmegye képviseletében Kondé Lajos pasztorális helynök, és érkeztek vendégek Spányi Atal megyéspüspökkel az ereklyét adományozó Székesfehérvári Egyházmegyéből is.

A szerzetesek közössége Spányi Antal megyéspüspök vezetésével vonultak be, a Szent Maurícius Kórus énekétől kísérve hozták be Szent Gellért ereklyéjét. A napközi imaóra zsoltárait énekelte a közösség, az olvasmány Gellért itt töltött hét évének egyik csodáját idézte fel. Szent Imre nevelője, mikor megbízatása a herceg nevelésére befejeződött, „Bélbe” – így nevezete a nép –, remeteségbe vonult vissza, hogy életét böjtben, imádságban, virrasztásban Istennek szentelje. A jelenlegi monostorhoz közeli, három forrás találkozási helyénél lévő Borostyánkő-szikla mellett telepedett meg. Gellért nagy legendája írja le a csodás eseményt, ahogy Gellért befogadta és etette az anyjától elhagyott szarvasborjút és a sebesült farkast. „A szarvasborjú is, a farkas is ott maradtak, és kijártak a kapun a legelőkre, és legelésztek, és nem bántották egymást.”

„Urunk, Istenünk, hallgasd meg könyörgésünket, és engedd, hogy sértetlenül megmaradjon ez a szent hely” – imádkozta a sírt szenteltvízzel meghintő Spányi Antal püspök. Felmutatta a közösségnek a vértanú ereklyéjét tartalmazó tokot, és elhelyezte a sírban, melyre majd az oltár épül.

A püspök Gellértről beszélt az ünneplőknek: Gellért Isten embere volt. Az az ember, aki látta és megfogalmazta az életet elbizonytalanító nehézségeket, de azáltal, hogy Istenre bízta életét, békességet hordozott. Az Istennek szenteltséget elfogadta és megtartotta, ebben találta meg önmagát, és vállata el a feladatokat. Nem háborgott élete váratlan változásainál. Bár a Szentföldre igyekezett, örömmel állt bele a krisztusi hittel birkózó nemzetünk életébe, vállalta az Imre nevelésével együtt járó udvari sürgést-forgást, majd cserélte fel a remeteséget az egyházszervezés feladatait jelentő csanádi püspökségre. Most visszatért remetesége színhelyére, ahol utódai ma is felmutatják a csend, a béke és az imádságnak szentelt élet lehetőségét. Nekünk is ezt kell keresnünk – buzdította az egybegyűlteket.

Az ereklye elhelyezése volt a millenniumát ünneplő monostor és település jubileumi évének nyitánya. Ennek fontosabb programjairól sajtótájékoztatón számoltak be Halmos Ábel perjel, Kovács Zoltán országgyűlési képviselő és Márkus Zoltán polgármester részvételével.

Halmos Ábel történetük ezer évének fontosabb mozzanatait idézte fel, napjainktól haladva a kezdetek felé. Ez a történet a sokszoros újrakezdésről szól. A monostor élete húsz évvel ezelőtt indult újra azáltal, hogy hat szerzetes települt ide Pannonhalmáról. A rendek ötvenes évekbeli felszámolását követően ugyanis szociális otthon működött a barokk korban épült rendházban. A török és tatár időket követő hosszú elnéptelenedés utáni újrakezdés volt ez. A bencések az első évezred kezdeteire építettek, amikor a bajorországi Günther 1018-ban megalapította itt a bencés a közösséget. Ennek a kezdetnek volt kiemelkedő alakja Gellért, aki Imre herceg nevelését befejezve ide vonult vissza, majd innen szólította el hét év után István király, megbízva a csanádi egyházmegye létrehozásával.

Gellért személye számunkra a monasztikus élet példaképe – mutatott rá Halmos Ábel annak jelentőségére, hogy a Székesfehérvári Egyházmegyétől kértek és megkapták a szent ereklyéjét.

A perjel a Gellérttől megismert monasztikus életük gyakorlatait így foglalta össze: a személyes – a bensőséges istenkapcsolatot erősítő – és közösségi – a népért felajánlott – ima, a Szentírás mindennapi olvasása és hirdetése, a fizikai munka, melyben megnyilvánul a teremtett világ megőrzésének vágya, az istenkeresők szolgálata. Ez jellemzi ma is a bakonybéli közösség életét, és ezt foglalja össze számunkra az ereklye – mondta a perjel.

A jubileumi év a település számára is meghatározó ünnep. Meglévő programjaik ebbe a tematikába épülnek be 2018-ban, de számos új eseményre is készülnek a településen. Mindenekelőtt a monostorral egyidejűleg a megőrzés és megújítás felelősségére válaszolva felújítások és funkcióbővítések sora indul nemcsak a településen, de a kormány turisztikai elkötelezettségének köszönhetően az egész régióban.

Forrás: Magyar Kurír
Fényképeket készítette Lakata Pál
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata

 

Kapcsolódó videóanyag

Képtár

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk