Shvoy Lajos

Prohászka Ottokár esztergomi növendékpapja, majd a székesfehérvári püspökségben utódja, Shvoy Lajos Budapesten született 1879. március 9-én kishivatalnoki családban. Shvoy Lajos tanulmányait Budán és Esztergomban folytatta, majd az esztergomi szeminárium növendéke lett. 1901. július 13-án szentelték pappá. Rövid ideig hittanárként mûködött, majd a Regnum Marianum világi papi közösség konviktusában lett tanulmányi felügyelő. Ekkor érett kiváló ifjúsági lelkipásztorrá, társaival ő honosította meg Magyarországon a cserkészet elveit. Az 1919-ben új formát kereső Regnum Marianum első, templomépítő plébánosa lett. A korban szokatlan módon nagyban épített a világiak aktivitására az egyházközségi életben. Remek szervező tehetségét honorálva emelte XI. Piusz pápa 1927. június 20-án a püspöki rendbe. Székét augusztus 7-én foglalta el.

Püspökként is plébánosi egyszerûséggel fordult hívei felé. Szisztematikusan látogatta végig az egyházmegyéjét, a legeldugottabb falvakba, filiákba is maga ment bérmálni. Kormányzása alatt másfélszeresére nőtt a plébániák és lelkészségek, megduplázódott az esperesi kerületek száma. Papjainak, kispapjainak is lelkivezetője lett. Erőn felül áldozott a kultúrára: a harmincas években történt a püspöki könyvtár és lPásztorbotja (1937)evéltár rendezése, és az Egyházmegyei Múzeum megszervezése. 1937 nyarán a püspöki kar megbízásából hosszú missziós utat tett az Egyesült Államokban. A magyar ajkú lelkészségeket látogatta végig népszerûsítve a budapesti Eucharisztikus Kongresszust. 1947-ben pápai trónállóvá nevezte ki XII. Piusz pápa.

Shvoy püspök dunántúli püspöktársaival, többek között Mindszenty József akkor veszprémi püspökkel együtt 1944 őszén memorandumban kérte az ország irányítását törvénytelenül magához ragadó hatalmi csoporttól, hogy ne vesse oda Dunántúlt a háború pusztításainak, hiába. Az orosz katonák 1945. március 25-én a püspöki palota folyosóján agyonlőtték Bergendy János irodaigazgatót.

Az emlékezetes Boldogasszony éve (1947–1948) során a püspök főpaptársaival együtt számos zarándoklaton részt vett. Felejthetetlen volt a bodajki Mária-nap 1948. szeptember 25–26-án, amikor több tízezer zarándok jött félszáz faluból. Mindszenty bíboros mutatta be a szentmisét, és ő mondta a szentbeszédet, pontosan három hónappal letartóztatása előtt. A virágzó egyházközségi, közösségi, kulturális, szerzetesi élet az alkotóerejét kora előrehaladtával sem veszítő püspök szeme láttára semmisült meg, a lelkipásztorkodás területei a papság minden igyekezete ellenére fokozatosan csökkentek. A hit azonban e nehéz években is megőrződött.

Karakán személyisége miatt a diktatúrák „nem kívánatos személynek” tekintették. 1945-ben nyilasok hurcolták el: Veszprémben, Szombathelyen, Sopronban és Sopronkőhidán raboskodott, majd 1951-ben a kommunista hatalom tartotta házi őrizetben. Legmegbízhatóbb munkatársait – segédpüspökét is – a rendőrség gyakran kitiltotta a székvárosból, így szigetelve el a püspököt. 1968. január 21-én, 88 éves korában érte a halál. A székesegyház altemplomában került teste nyugalomra.



Címerleírás
:

Egyházi címer. A vágott pajzs kék felső kétharmadában egész alakos ülő, piros köntösû, kék köpenyû, fehér fátylas, koronás Szûz Mária, bal térdén ülő, fehér köntösû, gyermek Jézust karolnak kezei. Mindkét alak feje körül arany glória, Jézus jobb keze áldásra emelve. A felső sarokban R és M betûk, a Regnum Marianum rövidítései. Az alsó egyharmadnyi osztatban a szentkoronás magyar címer, leveles cser és olajág között. Kiegészítés: pajzs fölött középütt kereszt; mitra és pásztorbot.

Jelmondata: Filium pro familia mariana interpella; vagyis: Fiadat kérd a máriás családért.

Shvoy Lajos püspök halálának 40. évfordulója 

 

 

 

 

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk