Takács Nándor

A székesfehérvári egyházmegyét a harmadik évezredbe Takács Nándor Jusztin püspök vezette át, aki Rábacsanakon született 1927. január 15-én, egyszerû, tízgyermekes földmûves családban. Középfokú tanulmányait a karmelita rend kisszemináriumában végezte. 1942-ben lépett a rend közösségébe, 1943-ban tette le első, 1948-ban örökfogadalmát. A szerzetesrend keszthelyi főiskoláján tanult tovább, 1950-ben - amikor rendjének mûködési engedélyét megvonta az állam - a Központi Szemináriumba került. A győri egyházmegye papjává 1951. október 28-án szentelték. Papp Kálmán püspök tanulmányi szabadságra küldte, teológiai doktorátus szerzett. A budapesti Központi Szeminárium énektanára és prefektusa 1954-től 1959 februárjáig, amikor állami nyomásra a kispapok döntő többségével együtt tanáraikat is elüldözték az intézményből. Az ÁEH ekkor a papi mûködéstől is eltiltotta: 1959-1973 között kántorként szolgált Gyöngyösön, Dömsödön, Csornán és Albertfalván. 1973-ban kapott újra papi beosztást: magyaróvári káplán lett, 1978-tól Tatabánya-Alsógalla plébánosa. 1980-ban tiszteletbeli esperesi címet nyert. 1986-tól a győri szeminárium tanára és spirituálisa.

1988. december 30-án nevezte ki II. János Pál pápa carcabiai címzetes püspöknek és székesfehérvári segédpüspöknek. Püspökké szentelése Esztergomban, 1989. február 11-én történt. 1990 márciusában koadjutor püspökké nevezték ki. Szakos Gyula nyugállományba vonulásakor, 1991 őszén vette át az egyházmegye kormányzását. Takács Nándor szerzetesi múltjára építve igyekezett bevonni az egyházmegye életébe a szerzeteseket. Fontosnak tartotta a világiak részvételét a hitoktatásban. Két lelkigyakorlatos ház, valamint egy Továbbképző Központ segítette kormányzata alatt a papság és a világiak evangelizációs tevékenységét. Gondja volt a katolikus óvodákra és iskolákra, aminek számtalan jele között legjelentősebb Zsámbékon egy katolikus főiskola megteremtése volt. Az ingatlanrendezés során az egyházmegyei tulajdonba visszakerült a nagy múltú kulturális Zsinati emlékérem (Bozó Gyula, 1997)központ, a székesfehérvári Szent István Mûvelődési Ház. Itt mûködik többek közt az egyházmegyei hitoktató képző. Prohászka Ottokár és Shvoy Lajos után harmadiknak Takács Nándor püspök egyházmegyei zsinatot tartott 1997. június 24-28. között. A zsinat jelszava: Mindent megújítani Krisztusban!

Irányítása alatt a rendszerváltás adta lehetőséggel élve nagyszabású templomrekonstrukciók indultak meg. Új templomok épültek a hajdani úgynevezett - szocialista - városokban: Dunaújvárosban, Százhalombattán, Oroszlányban. A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciában a Karitász ügyeinek volt képviselője, az Országos Magyar Cecília püspökelnökeként a liturgikus zene ügyének volt felelőse. 2000-ben Fejér Megye, 2001-ben Székesfehérvár Városa tüntette ki díszpolgári címmel. A kezdeményezésére újjászervezett és megnyitott Egyházmegyei Múzeum kiállításai az egyházi mûtárgyak bemutatásával a magyar nemzet egyetemes kultúráját gyarapítva hirdetik a keresztény hit mûvészi teremtő erejét. 2003 áprilisában fogadta el a Szentszék nyugdíjkérelmét, mely után utódja hivatalba lépéséig apostoli kormányzóként irányította az egyházmegyét.

Nyugdíjas éveit a székesfehérvári Országos Papi Otthonban töltötte. Szentségekkel megerősítve 2016. július 11-én hunyt el. A székesegyház altemplomában helyezték nyugalomra.



Címerleírás
:

Egyházi címer. A hasított pajzs jobb fele vörös színû, benne az ország felajánlása (térdelő Szent István, kezében koronával, fehér felhőn trónoló, kék köpenyû, ülő Szûzanya, bal térdén jobb kezét áldásra emelő gyermek Jézus. Alul négy hullámos ezüstszalag a magyar címerre utal. A pajzs bal fele kék színû, benne arany Mária monogram, amelyből arany kereszt növekszik, felső sarkában két arany karmelita csillag, alul négy hullámos ezüstszalag Győr városára utal. Kiegészítés: mitra, kereszt, pásztorbot.

Jelmondata: Caritate Christi - fidelitate Mariae; vagyis: Krisztus szeretetével, Mária hûségével

 

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk