Fatimai búcsúnap Alsószentivánon - beszámoló

2024. 08. 13. | | 2024. 08. 14.

Akinek múltja nincs, jövendője sem lesz – 2024. augusztus 13-i búcsúnap Alsószentivánon

2024.08.13. - Bíró László nyugalmazott tábori püspök volt Alsószentivánon, a Fatimai Szűzanya első magyarországi kegyhelyén a búcsúnapi szentmise szónoka. Homíliája kezdetént megemlékezett Kolbert Mátyás egykori németkéri atyáról, akinek nagy szerepe volt abban, hogy püspök atya is a pannonhalmi bencés gimnázium tanulója lett papi pályára lépése előtt. Mátyás atya is szerette Alsószentivánt, sok évig gyóntatott és misézett is a búcsúnapokon. A németkéri zarándokok ma magukkal is hozták és a szentmise alatt az oltárhoz is állították az itt is közkedvelt és szeretett „Matyi atya” arcképét.

Püspök atya megköszönte Helter István atyának, hogy elküldte számára a kegyhely történetét ismertető kis füzetet. Kalandos körülmények között került ide Fatimából a szobor másolata, de a minisztériumban, hivatalokban, vám- és határőrségen mindig akadtak segíteni vágyó emberek, egykori bencés diákok is, akiknek így volt része a kegyhely megszületésében.

Minden búcsújáró helynek megvan az a csodás hatalma, hogy nem elég egyszer meglátogatni ahhoz, hogy megismerjük, mindig tud újat nyújtani a zarándokoknak. Püspök atya Lourdes-ban tapasztalta meg ezt többször, de ilyen Alsószentiván is, amely az elmúlt évtizedek alatt „beimádkozott” hellyé vált.

Fatima üzenetéből püspök atya a múlttal és a jövendővel való kapcsolatunk fontosságát emelte ki tanításában. Fatimában 107 éve jelent meg a Szűzanya a látnokoknak és hangzott el a három fatimai titok. XII. Pius pápa koronával látta el a fatimai szobrot, II. János Pál pedig azt a golyót építtette be a koronába, amellyel Ali Agca megsebezte őt. Fatima tehát összeköt bennünket a múlttal. Volt időszak, amikor a múlt végképp eltörléséről szólt az induló, akkor kezdtek el olyan házakat építeni, amelyekben a nagyszülőknek már nem jutott hely. Vissza tudjuk-e idézni saját családunk múltját, nagyszüleink, dédszüleink nevét? Ismerjük-e gyökereinket? – tette fel a kérdést püspök atya. Pedig akinek múltja nincs, annak jövendője sem lesz. Fatima üzenete a jövőről is szól, a tisztítótűz és az örök élet ígéretéről, XVI. Benedek pápa kérte is, hogy az örök életről minél többet szóljanak a prédikációkban. Hiszen ha az örök életre készülünk, szeretnénk elnyerni azt, az teszi értékessé a jelenünket is, az üdvösségre való törekvéssel, valóban megélt életünkkel.

Érdekel-e azonban bennünket elődeink múltja, odafigyelünk-e nagyszüleink meséire? Szakítunk-e elég időt gyermekeink, a jövő nemzedék megfelelő nevelésére? Jut-e időnk egymásra? Ma ugyanis az emberek többsége csak a jelennek él. Egysíkúan, csak a mában gondolkodva, önző módon, csak magunkra fókuszálva. Ez az ellaposodás, a beszűkült, individualista látásmód hozta létre mai értékvesztett, ízlésficamodott társadalmunkat is. Maga Európa is megtagadta a múltját, keresztény értékrendjét, az eredményt nap mint nap tapasztalhatjuk.

Ezért is fontos, hogy ma, akik itt vagyunk, megértsük és hazavigyük Fatima üzenetét: tudunk-e mások lenni, mint amerre a világ halad, hívek maradunk-e az isteni örök értékekhez? A napcsodával kapcsolatosan fogalmazódott meg a kijelentés, hogy Fatimában találkozott a kozmosz és az emberiség. Itt is megélhetjük ezt a találkozást, átérezhetjük Isten irántunk való végtelen szeretetét. Ennek a szeretetnek a jegyében munkálkodjunk környezetünkben, hogy ne csak a mának éljünk, hanem a múltunkból, gyökereinkből építkezve jövőnk is legyen.

A szentmise végén Helter István atya megköszönte, hogy püspök atya elfogadta a meghívást, megosztotta velünk az idősek bölcsességét. A szentmise végét a kegytárgyak megáldását követően a megszokott körmenet jelentette, majd a búcsúnapot a hagyományos szentségimádás zárta.

Képek és szöveg: Kiss Attila