Főoldal > Híreink > Egyházmegyei Zarándoklat Bodajkra - Erdő Péter bíboros tartott ünnepi búcsúi szentmisét

Egyházmegyei Zarándoklat Bodajkra - Erdő Péter bíboros tartott ünnepi búcsúi szentmisét - beszámoló

2023. 09. 17. |

| 2023. 09. 17.

Mindszenty József bíboros érsekre emlékeztek Bodajk búcsúünnepén, kihirdették a Segítő Szűz Mária-kegytemplom bazilika rangra emelését

2023.09.17. – Különös jelentősége volt az idei Bodajki Segítő Szűz Mária-kegytemplom búcsúünnepének. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek megemlékezett Mindszenty József bíboros, hercegprímás 75 évvel ezelőtti bodajki zarándoklatáról, Michael Wallace Banach érsek, apostoli nuncius kihirdette, hogy Ferenc pápa „basilica minor” rangra emelte a kegytemplomot. Spányi Antal székesfehérvári püspök köszönetét fejezte ki, hogy a szent és történelemi kegyhely múltjához méltó címet nyert el a Szentatya rendelkezésével.

A Lorettói litániával és Máriához fohászkodó énekekkel nyitotta meg Mórocz Tamás kanonok, plébános a Bodajki Segítő Szűz Mária-kegytemplom búcsúját. Szeretettel köszöntötte a bodajki Mária-napi főbúcsú előestéjére érkező zarándokokat, akik az ország és az egyházmegye különböző településeiről, gyalogos és kerékpáros zarándoklattal indultak el a kegyhelyre. Az imádságos megnyitó után a hívek keresztutat jártak a kegyhely és környékére gyönyörű látképet adó, felújított kálvárián. Pió atya gondolatait Oravecki Attila plébános-helyettes elmélkedte végig a stációknál. Sokan végezték el gyónásukat az egyházmegyéből a nagy számban jelenlevő atyáknál, hogy letéve terheiket, tudjanak ünnepelni a kegyelmeket közvetítő kegyhelyen.

A búcsú nyitó szentmiséjét Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mutatta be. Kis János világi elnök köszöntötte az érseket az ősi Mária-kegyhelyen, amely idén hármas ünnepet ült: hagyományos búcsúját, Mindszenty József 75 éve tett látogatását, valamint a basilica minor rang elnyerését. Mórocz Tamás plébános a Szent Istvánhoz kötődő bodajki kegyhely nevében köszönte meg, hogy a szent király által alapított kalocsai érsekségből a főpásztor elfogadta a meghívást.

Az érsek beszédében visszatekintett a Mária-év meghirdetésének körülményeire, a kommunizmus kezdetének vészterhes időszakára, a Bodajkon 75 éve történt eseményekre. „Mindszenty bíboros arról prédikált, hogy a magyar nép lelkületéhez hozzá tartozik a zarándoklás. … A magyar ember zarándok, különösen a katolikus emberek, mert ősidők óta mennek a kegyhelyekre. A zarándoklásban kifejeződik az életük, hogy nem céltalanul bolyongunk ebben a világban, hanem az üdvösség felé megyünk. Annak kicsinyített mása, hogy elmegyünk egy-egy zarándokhelyre, hogy ott erőt merítsünk, és rendbe tegyük lelkünk állapotát, hogy a továbbiakban élni tudjunk. Most is ilyen szándékkal jöttünk a Segítő Szűzanya kegyhelyére, mert mindenkinek van valami kérése, fájdalma. Különösen a mai a világban, amikor annyi csapás éri az embereket. … Mert az ember keresi lelkének megnyugvását és az isteni segítséget. És Mindszenty arról is szólt, hogy a Szűz Mária-tisztelet a magyar nép öröksége, az egyes embernek, a családnak, de még inkább a nemzetnek ezer év óta” – hangsúlyozta az érsek, majd arra hívta fel a figyelmet, az országgyűlés rendelkezése szerint a magyar nemzet értékeit leltárba vették, de a hungaricumok közül még hiányzik, a Szűz Mária-tisztelet, a magyarság értékes jellemvonása. Bábel Balázs szót ejtett a bodajki kegytemplom ékességéről, a Segítő Mária- (Mariahilf) főoltárképről, amely a kegyképek sorában előkelő helyet foglal el, és amely előtt számos csodás gyógyulás és imameghallgatás történt.

A búcsú első napján a szentmise körmenettel és szentségimádással zárult, majd a zarándokok hajnalig virraszthattak a kegytemplomban. Az éjféli szentmisét az elhunytakért ajánlották fel.
A vasárnap reggeli szentmisék után a Mária-napi főbúcsúi szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, érsek volt, aki Michael Wallace Banach érsek, apostoli nunciussal, Spányi Antal székesfehérvári püspökkel, valamint az egyházmegyés és vendégpapsággal mutatott be szentmisét.

Mórocz Tamás kanonok, a kegyhely plébánosa a helyi hívők nevében köszöntötte a főpásztorokat és a közélet megjelent vezetőit. „A püspökök személye által megjelenik számunkra a látható egyház, a bíboros és a szentszéki nagykövet személyében érezhetjük a péteri vezetés szeretetét. Az együtt ünneplés kegyelme megéreztette velünk, milyen jó az egy test közösségében, Krisztusban egységben lennünk ezen a szent és történelmi helyen” – mondta a plébános, majd megköszönte Erdő Péter bíborosnak, hogy szent életű elődje, Mindszenty József emlékére eljött a zarándokok közé, és mély tanításával gazdagította őket. Mórocz Tamás háláját fejezte ki Michael W. Banach segítségéért, hogy a kegyhely múltjához méltóan megkaphatta a pápai elismerést, a kisbazilika rangot. Köszönetet mondott Spányi Antal püspöknek is, mivel nap mint nap kézzelfoghatóan érezhetik a bodajkiak a főpásztor szeretetét, aki szívén viseli a Székesfehérvári Egyházmegye legfőbb búcsújáróhelyének sorsát.

Különleges ajándéka volt az ünnepnek, hogy a bodajki Boldog Gizella-óvodások énekes műsora után Sárkány Ferencné Tóth Ilona és Dr. Hegyi Ferenc, akik egykor gyermekként köszönthették Mindszenty bíborost, a most jelen levő főpásztorokat is szeretettel köszöntötték. Erdő Péter bíboros arra kérte az egykori szemtanúkat, imádkozzanak a magyar egyházért.

Spányi Antal püspök köszöntőjében azt hangsúlyozta: az átimádkozott évszázadok kegyelmi hatása mély nyomot hagyott Bodajk ősi kegyhelyén, amivel a hívő emberek ma is találkoznak. Szent István is ide járt imádkozni, a hagyomány szerint családjával együtt és kereste az utat, hogyan vezesse népét a Krisztus-hitre, az élet felé. „Tudta Prohászka Ottokár is, hogy ez a hely különleges, Magyarország Apostola és tanítója gyakran jött ide imádkozni, erőt gyűjteni, békére lelni. Mindszenty bíboros is tudta ezt, aki 75 évvel ezelőtt a politikai helyzet miatt utolsó nagy beszédét mondta el Bodajkon a sokezres hívősereg előtt. Fontos ez a nap számunkra, mert Ferenc pápa meghallgatva kérésünket, a kegyhely szépsége és kiemelkedő hitélete miatt megadta a basilica minor rangot, hogy a hívek még több kegyelmet találjanak ezen a helyen – mondta a főpásztor.

Michael Wallace Banach érsek, apostoli nuncius a Szentatya személyes képviselőjeként közvetítette Ferenc pápa apostoli áldását. Elmondta, milyen kötelezettségekkel és feladatokkal jár, hogy a bodajki Segítő Szűz Mária-kegyhely kisbazilika lett. A címhez járó kiváltságokról is beszélt, majd beszédében kiemelte, hogy az egyház élő kövekből áll. „Isten nem egy halott kövekből álló templomban akar velünk lakni, hanem élő kövekből álló templomban. Mi, megkeresztelt keresztények vagyunk Isten temploma. Isten rajtunk keresztül akar jelen lenni a világban, az emberek között. Testvéri szeretetünknek kell tanúságot tennie az ő jelenlétéről és szeretetéről. A nuncius arról is beszélt, hogy mi, az Egyház, arra kaptunk küldetést, hogy tanúságot tegyünk Isten jelenlétéről a mindennapi életünkben. „A pápa elismeri a Segítő Szűz Mária-kegyhely jelentőségét. Gratulálok! Ugyanakkor a pápa küldetést ad önöknek. Ma, ezen a Máriának szentelt kegyhelyen azt az igazságot akarjuk ünnepelni, hogy misszióra vagyunk hivatottak, és hogy Mária Anyánk ott van számunkra, mint az Egyház élete ezen részének Édesanyja” – mondta az apostoli nuncius, majd felolvasta a dekrétumot a kisbazilika cím adományozásáról.

„Nagy ünnepe van ma a Mindenkor Segítő Szűz Mária bodajki kegyhelyének. A Szentszék megadta ennek a kegytemplomnak a kisebb bazilika, vagyis a basilica minor címet. Ez pedig elismerés és kötelezettség. Felhívás a zarándoklatra és a zarándokok fogadására, a bűnbánat szentségének kiszolgáltatására és a szentmisék méltó ünneplésére, közös és hatékony imádságra, a hálaadás, a dicsőítés és a kérés szavaira” – kezdte beszédét Erdő Péter bíboros, majd az evangéliumban felolvasott Szűz Mária hálaénekét, a Magnificatot idézte: ezentúl boldognak hirdet engem minden nemzedék. „Minden nemzedék? Hány nemzedék is telt el azóta, hogy ezen a helyen Szűz Mária különleges segítségét a hívő emberek megtapasztalták! Nem véletlen, hogy épp Bodajkon a Mindenkor Segítő Szűz Máriát tisztelik. Mikor is van ez a mindenkor? Már a korai Árpád-korban székesfehérvárinak mondtak egy Szűz Mária- kegyhelyet. Nem csupán a királyi templom épült a Szent Szűz tiszteletére, hanem külön kápolna is. A legenda szerint Szent László király is itt futamította meg Szűz Mária közbenjárásának segítségével, a kereszt jelében a pogány támadókat, de a török időkben is innen indultak a keresztények Székesfehérvár felszabadítására. Amikor pedig az ország újra szabaddá vált, a hívő emberek nem feledkeztek meg az ősi romokról és arról, hogy milyen szellemi, lelki emléket hordoznak ezek a kövek. Amikor Móron 1695-ben letelepítették a kapucinusokat, ők külön feladatul kapták a bodajki kegyhely újjáépítését. Kolonics Lipót bíboros, prímás segítségével kezdődött az új építkezés, de a barokk kegytemplomot csak 1742-ben szentelték fel” – emlékeztetett a történelmi múltra a bíboros és azt hangsúlyozta, hogy régi szent helyek felújítása nemcsak azért történik, hogy az ország ismét szép legyen, hogy a művészet emlékei újra keresztény hangulatot árasszanak maguk körül, hanem azért is, mert az építkezéshez, a lendületes újrakezdéshez eszményekre van szükség. „Újra tudatosítani kell magunkban, hogy hol van a helyünk a világban, hol van a helyünk az emberiség történetében és a népek családjában. Tudatosítanunk kell, hogy mi a dolga az emberiségnek az egész világmindenségben. Ezekre a nagy kérdésekre a választ részben már a természetes kinyilatkoztatásból megkaphatja a világot alázattal figyelő ember. De a teljes választ a krisztusi kinyilatkoztatás hozta meg. Ez a válasz pedig örömhír, segítség. Eligazítás és erőforrás háborútól és félelmektől kínzott korunkban is, amikor az emberek elidegenednek egymástól, és védtelennek érzik magukat a digitális befolyásolás, vagy akár a mesterséges intelligencia hatalmával szemben.”

A főpásztor végül arra hívta fel a figyelmet, hogy aki a leghangosabb, aki az élet színpadának közepén áll, az tűnik a legfontosabbnak. De Isten másképp látja az embert. Ő a Teremtő szemével néz bennünket, és így nézi az egész világot. Ő tudja, Krisztus tanít is minket rá, hogy fontosabb az élet az eledelnél és a test a ruhánál. „Ő tudja, hogy az emberek világában, az emberek társadalmában királynői hely illeti meg az édesanyákat, akiktől az életet kapjuk, akiktől a nevelő és gondoskodó szeretet ezernyi olyan láthatatlan ajándékát kapjuk, aminek pontos létezését és értékét talán a jövendő tudománya fogja felfedezni. Adjuk meg a megbecsülést, a tiszteletet és a valódi elismerést az édesanyáknak! … A megdicsőült Krisztus és a Mennybe felvett Szent Szűz a mi személyes boldogságunk képe. Társaságukba várnak minket is. Ezért könyörgünk hosszú évszázadok óta itt, Bodajkon: A Szent Szűz anyai közbenjárása szabadítson meg minket most és mindenkor minden testi és lelki nyomorúságunktól, szabadítsa meg népünket a kishitűségtől és minden önzéstől, és segítsen el mindnyájunkat az örök boldogságra!” – zárta gondolatait Erdő Péter bíboros.

Az ünnepi szentmise végén, a zarándokudvar szabadtéri oltáráról körmenetben vitték az Oltáriszentséget a kegytemplomba, ahol Erdő Péter bíboros megáldotta azt az emlékharangot, amelyet a bodajki hívek készítettek a különleges ünnepi alkalomra. A bodajki hagyomány szerinti oltárkerüléssel zárult az ünnepség, amelyen imádságos lélekkel vonultak el Bodajk kegyhely csodáinak relikviái, a lelkipásztori körzethez tartozó egyházközségek ereklyéi és értékes kegyszerei előtt.

Az ősi Mária-kegyhely egész évben várja a zarándokokat, a családokat, hogy közös imádságban erőt kapjanak, megújulást személyes és közösségi életükben. A bodajki kegyhely mint kisbazilika ezentúl múltjához méltóan közvetítheti a híveknek a teljes búcsú kegyelmét.