Kétkötetes könyv jelent meg Székesfehérvár egykori és ma is látható szakrális kisemlékeiről - beszámoló

2023. 11. 17. | | 2023. 11. 21.

Kétkötetes könyv jelent meg Székesfehérvár egykori és ma is látható szakrális kisemlékeiről

2023.11.17. – Bemutatták a Szent István Király Múzeum szakkönyvtárának néhai könyvtárosa, Frigyik Katalin: „Székesfehérvár egykori és ma is látható szakrális kisemlékei és a hozzájuk fűződő tisztelet, 18–21. század” című kötetét Székesfehérváron, a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban.

Frigyik Katalin székesfehérvári könyvtáros szakrális kisemlékekről szóló kötetét Spányi Antal megyés püspök, a könyvbemutató rendezvényének védnöke is méltatta. A képek, szobrok önmagukon túlra mutatnak, egy láthatatlan világhoz segítenek közelebb kerülni bennünket. Székesfehérvár is megteremtette ezt a világot, Frigyik Katalin kötete ezeknek a székesfehérvári, helyi katalógusa – mondta a megyés főpásztor.

Frigyik Katalin Székesfehérvár épített és szakrális örökségéről szóló köteteit Mózessy Gergely levéltáros, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár igazgatója mutatta be. Mint elmondta, mély és alapos előzetes tudás, a sajtóanyag feltárása, aztán a levéltári források feldolgozása, amely alapos kutatást igényelt – ez jellemzi a kötetet, amelyen az idén januárban, 75 éves korában elhunyt Frigyik Katalin közel egy évtizeden át dolgozott. „Frigyik Katalin igyekezett naprakész lenni: egészen 2017-ig dolgozta fel az eseményeket, ez pedig azzal járt, hogy a 2013-as Szent István-emlékévnek is krónikásává lett. Hasonlóan tett, mint Szarka Géza 1938-ban. Az eleve nagyszabású munkát ez a szemléletmód monumentálissá dagasztotta” – mondta a levéltáros, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a szekularizáció nyomán az ünneplés formái gyakorta eltávolodnak a vallástól. Frigyik Katalin műve e tekintetben látlelet egy egyre zavarosabb, a klasszikus hagyományokat kiforgató korról. Munkájában a teljességre törekedett, s nem kísérelt meg ebben a káoszban rendet vágni. Egyrészt Frigyik Katalin a vallási kisemlékek körét a lehető legtágabb értelemben kezelte. Talán épp könyvtáros volta és nyomdatörténészi háttere miatt a kegyes „ponyvairodalomnak” éppoly nagy jelentőséget tulajdonított, mint az épített, faragott, festett örökségünknek. Másrészt úgy gondolta, hogy egy-egy kultusz kapcsán annak hordozói, továbbörökítői is figyelmet érdemelnek.

A könyv a Szent István Király Múzeum közleményeinek nagy múltú sorozatában jelent meg. A szerkesztést Braila Mária végezte el, a grafikai tervezés Varga Gábor Farkas munkája.

Írta és a fényképeket készítette Berta Kata
Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió