| 2020. 11. 01.
2020.11.01. - Vasárnap, mindenszentek ünnepének estéjén Spányi Antal, megyés püspök mutatott be szentmisét Székesfehérváron, a Szent Imre templomban. Megemlékezett azokról a szentekről, akiket külön emléknappal nem ünnepel az egyház, és halottak napja előestéjén minden elhunytról is.
„Valószínűleg mindannyiunk gyermekkorának élménye tapasztalata, hogy ilyenkor elmegyünk a temetőbe, felkeressük szeretteink sírját, örök fényességet kívánó, kérő mécseseket helyezünk sírjukra és imádkozunk értük. Ezek az élmények meghatározóak.” - kezdte szentbeszédét a főpásztor. „A földi élet útját járva lehetetlenség, hogy ne találkozzunk az elmúlással. Ha valakiben nincsen hit, nem képes a születés és a halál titkában, valamint a közte eltelő időben meglátni a gondviselő Istent. Lehet belőle viccet, bohóckodást csinálni vagy kigúnyolni életet és halált, de mindez sivár próbálkozás. A hitben élő ember mélyebbre lát, messzebbre lát. Nem azért mert okosabb, hanem mert elfogadja az isteni kinyilatkoztatást és ebből a titokból gazdagodik szíve és lelke. A temetőkben gyertyát gyújtunk. Amikor ránk esteledik és módunk van a temetőre visszapillantani: különleges látványt nyújt. Különleges fénybe borul. Ez a fény meleg fény, bátorító fény, a szeretetet közvetíti az ember felé. Amikor erre gondolunk óhatatlanul az jut eszünkbe, hogy megnyílik előttünk a mennyország. Mintegy látjuk azt a világosságot, ami majd a szenteket várja. A szenteket, akik a nyolc boldogsághoz igazították az életüket, akik nem ehhez a világhoz szabták magukat, akik így találták meg életük teljességét.” - emelte ki homíliájában Spányi Antal.
„Amikor őket szemléljük látnunk kell közöttük azokat a szent embereinket, akiket az egyház nem avatott szentté, de akik szentként éltek; következetesen teljesítették kötelességüket, akik számára mindennapi valóság volt a megbocsátás, a szeretet törvénye, akik így - talán névtelenül és elfelejtve - ott vannak az égben. Nyilván ott vannak családunkból is, ott vannak tanáraink, előljáróink, papjaink és sokan mások. Jó rájuk gondolni, mert ők is imádkoznak értünk, közbenjárnak értünk. Gondolnunk kell azokra is, akiknek a tisztulás az útja, amíg alkalmassá nem válnak a mennyország boldogságára. A mi imádságunk a szabadulást hozza számukra.” - zárta gondolatait Spányi Antal, megyés püspök, aki a szentmise után, halottak napja előestéjén imádságos szertartással emlékezett meg minden elhunytról.
Fényképeket készítette Lugosi Balázs
Forrás: szekesfehervar.hu
Korábbi évek beszámolói:
© Székesfehérvári Egyházmegye
Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk
