Nagyböjt

2009. 02. 25. |

Kegyelemteljes Húsvétot, lelki megújulást hozó ünnepet, világot Krisztushoz alakítani akaró életet, és mindig megmaradó boldogságot kívánok minden hívő testvéremnek, és minden jó szándékú embernek!

Spányi Antal

A következőkben XVI. Benedek pápa 2009-es húsvéti üzenetének egy részlete olvasható.
Az üzenet teljes szövege letölthető: nagybojt2009papa.pdf (

Kedves Testvéreim!

A nagyböjt kezdetén, amely egy intenzív lelki gyakorlás időszaka, a liturgia három bűnbánati gyakorlatot javasol a bibliai és a keresztény hagyományból: az imádságot, az alamizsnát és a böjtöt. Ezek felkészítenek arra, hogy jobban tudjuk ünnepelni a húsvétot, és megtapasztaljuk Isten hatalmát, aki – ahogy húsvét vigíliáján hallani fogjuk – „száműzi vétkünket, lemossa minden bűnünket, a bűnbánóknak ártatlan szívet ad, a szomorkodóknak vigaszt kínál. Távol űzi a gyűlölködés átkát, és meghozza a békés egyetértést, a zsarnok gőgjét is fékezi.” (Húsvéti örömének). Szokásos nagyböjti üzenetemben, ebben az évben szeretném, ha különösképpen a böjt értékéről és értelméről gondolkodnánk el. (...)

A következőkben a SZEM 2009. évi első számában Spányi Antal megyés püspökkel készült beszélgetésből olvashatnak részletet.
A beszélgetést teljes terjedelmében tartalmazó magazin letölthető >>

Hiszem, hogy ezekben a küzdelmes időkben nekünk komoly és súlyos felelősségünk van. A keresztényi szeretet arra késztet, hogy áldozatosan és tudatosan forduljunk oda azok felé, akik nem tudnak magukon és családjaikon segíteni, hogy bátran beszéljünk az igazságról, hogy hirdessük mindazt, ami kivezethet bennünket a bajból. Felelősségünk van a közélettel kapcsolatban, de a szomszédaink és ismerőseink életével kapcsolatban is. Értékeket és értékrendet kell képviselnünk az esztelen fogyasztással szemben. Az életet kell szolgálnunk az önzéssel szemben, (...) Van kiút a nehézségből, nem szabad kétségbe esni és nem kell összeroppanni, a hit erejét kell szembe állítani a kihívásokkal, és közösen, imával és következetes életvitellel kell ellene fellépnünk, és lesz új világunk, Isten dicsőségére és ember örömére! (...)

Kívánom, hogy ez a nehéz esztendő minden próbatételével együtt közelebb vigyen bennünket az Úr Jézushoz, éljünk neki és érte. Életünk a viszontagságok ellenére is legyen tele az örök élet reményével, hogy mulandó földi életünk boldogabbá váljék!

A következőkben a SZEM 2009. évi első számában Ugrits Tamás irodaigazgató atya nagyböjti gondolataiból olvashatunk részletet.
A beszélgetést teljes terjedelmében tartalmazó magazin letölthető >>

Magyar nemzetünk számára a tavasz érkezése nem csak a természet megújulását, hanem a szabadság reményét és ünnepét is jelenti. 1848 tavaszától a szabadság és függetlenség eszméje ott dobog minden magyar szívében, aki keresi a felemelkedésünk útját. Amikor nagyböjt idején a keresztény ember erre gondol, tudja, hogy évről-évre, s napról-napra meg kell vívnia egy másik szabadságharcot is, amely lelkében játszódik le. Tapasztaljuk, hogy a bűn következtében mekkora erő húz vissza bennünket a jóért való lelkesedésünkben, tenni vágyásunkban. A lélek készségét sokszor a test erőtlensége bilincseli meg. Vágyódunk a belső szabadság után, amely szabaddá tesz a jóra, a szeretetre, a másik ember felfedezésére és szolgálatára. (…)

„Vannak igazak, akik bűnösöknek gondolják magukat, és vannak bűnösök, akik igazaknak tartják magukat.”

A következőkben a SZEM 2009 évi első számában Brezina Károly atya gondolataiból olvashatunk a beavató szentségek kapcsán.
A beszélgetést teljes terjedelmében tartalmazó magazin letölthető >>

(…) a szentségekben nemcsak, hogy Jézushoz vezet minket az Egyházunk, hanem maga a Mester is elindul felénk irgalmas szamaritánus módjára. Ő az, aki ránk talál, ő az, aki felemel minket, ő az, aki bekötözi sebeinket. Krisztus ugyanezt teszi a földkerekség minden szegletében, hiszen mindenhol ott van az Egyház, akár egy kicsiny kis kápolnában, akár egy hatalmas katedrálisban. Ha tehát az Úr ilyen ajándékokkal közelít az ő követői felé, akkor számunkra is magától értetődő, hogy a keresztség és bérmálás szentségei nélkül nem lehetünk Egyházunk élő tagjai.