Püspöki áldás a dunaújvárosi templom új üvegablakára - beszámoló

2022. 07. 02. | | 2022. 07. 03.

 

 

 

Spányi Antal püspök megáldotta a Krisztus Király-templom kilencedik, nagyméretű ólomüveg ablakát Dunaújvárosban

2022.07.02. – Sarlós Boldogasszony ünnepén Spányi Antal székesfehérvári püspök megáldotta a dunaújvárosi Krisztus Király-templom kilencedik, egyben utolsónak elkészült nagyméretű ólomüveg ablakát, Bráda Tibor Munkácsy-díjas, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett művész alkotását. A 20. század nagy hitvallói püspökeit és tiszteletreméltó fiatal példaképeit: Prohászka Ottokárt, Márton Áront és Mindszenty Józsefet, Kaszap Istvánt és Bódi Mária Magdolnát ábrázoló templomablakkal befejeződött a szentély és a hajó, a belső szakrális tér részleges megújítása.

Az ünnepi szentmise elején Baltási Nándor plébános köszöntötte az ünneplőket, és arról beszélt, hogy a székesegyház méretű vasbeton templom monotonitásának feloldását, a sárga üvegablakok színessé tételét a dunaújvárosi hívek adományaiból, az egyházmegye hozzájárulásából és külföldi adományozók jóvoltából tették lehetővé. A plébános elképzelése, miszerint jelentős művészi alkotással kell gazdagítani a templomot, két héten belül válaszra talált, és összegyűltek az adományok.

Spányi Antal püspök Sarlós Boldogasszony ünnepén a szentmisében azt hangsúlyozta: az evangéliumban két, Istenre figyelő asszony találkozását látjuk, akiknek élete a Gondviselő Istenről tesz tanúságot. Az idős Erzsébetet, aki egész életében könyörgött gyermekáldásért, a szíve alatt hordozza a Megváltó előfutárát. És látjuk Máriát, aki Istennek adja életét, és igent mond a megváltó tervre, hogy a Messiás anyja legyen. „Mindketten az Atya ajándékát fogadták be, és az Atya akaratát teljesítették a világban. A keresztény embernek is ez a küldetése, nem a saját elképzelései, vágyai szerint kell élnie, hanem Máriával együtt megélni a titkot: Legyen nekem a Te igéd szerint. […] A világnak nem arra van szüksége, amit mi gondolunk vagy érzünk, hanem arra, amit Isten általunk akar a körülöttünk élőknek adni. Akkor születik meg szívünk békéje és Isten szeretetteljes jelenléte életünkben.”

Az alkotássorozat születését figyelemmel kísérő Smohay András igazgató, művészettörténész a szentmise végén arról beszélt, a templomokat az Egyház kivonja a profán világból, megszenteli és Isten lakházává teszi. Építészeti és művészeti értelemben is olyan méltó elemekkel alkotja meg és díszíti, amelyek a szent helynek megfelelnek. Beszélt az üvegablakok szellemi hátteréről, a fény szimbolikájáról a katolikus teológiában és annak templomépítészeti elgondolásáról. „A technika segítségével a templomok falaira hatalmas ablakok kerültek, és ez a fejlődés hozta, hogy a technológia és a teológia összetalálkozhatott az üvegablakokon. Betört a fény templomainkba, és a belépő ember, aki ezzel a fénnyel kapcsolatba került, az Isten misztikus érintését tapasztalta meg.” A művészettörténész arról is szólt, mit jelent a hívek számára a dunaújvárosi templom megújítása. „Ezek az ablakok a mennyországra nyílnak, nem a külvilágra. Beköltöztek a térbe a Szentháromság, Szűz Mária, a magyar és a világegyház szentjei. Ez felemeli az imádkozók lelkét Istenhez, a mennyei seregek társaságába. Minden kor arra törekedett, hogy az esztétikai élményen keresztül a misztikus egyesülésre tudja eljuttatni a hívőt. Csodálatos gondolat, hogy a hit nagy igazságait tükrözzék a templomablakok, és hirdessék az egyház kétezer éves hitét és a mai ember hitét.”

A térség országgyűlési képviselője, Dr. Mészáros Lajos méltatta az esti kivilágításban is gyönyörű látványt adó templomablakokat. Elismerően beszélt azokról a dunaújvárosiakról, akik az elmúlt rendszerben is megtartották hitüket a „bolsevista Babilonban” és most komoly áldozatot hoztak a templom fejlesztésére.

Az ünnepi alkalmon prof. dr. Prokopp Mária Széchényi-díjas művészettörténész az üvegablak-sorozat alkotóját, Bráda Tibort Róth Miksa üvegfestőművész örökösének nevezte, aki nagyon jól bánik a színekkel, és tudja azt is, hogy a napfény az egyes napszakokban hogyan ad életet az ábrázolásoknak. „A színes üvegablak minden térnek transzcendens élményt nyújt, de templomban a szakrális jelleg valóban felemeli a lelket, Istenhez emeli az embert” – hangsúlyozta a professzor asszony. Kiemelte Bráda Tibor sajátos színvilága mellett jellemző gazdag motívumegyüttesét, a sugárzó díszüvegen való megjelenítését, amelyben a domináló kék és arany színvilág a fényekkel életre keltették a szenteket.”

Bráda Tibor üvegművei sugárzó, különleges, mennyei hangulatot adtak a rendszerváltás idején épült templomnak. A 9 üvegablak 5 év munkája volt. A 4,5 X 7,5 méteres ablakok tervezésénél a Mátyás-templom felújításának plébániai koordinátora, Mátéffy Balázs teológus és Smohay András, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója segített. A szakrális üvegfestészettel foglalkozó művész élete fő művének nevezte a 270 négyzetméter üvegalkotást, és köszönetet mondott minden támogatónak és családjának, hogy a templomablak-együttes létrejöhetett.

Az alkotások közül az első a Jesse fája volt, amely Krisztus király és anyja Mária főalakjai mellett Jézus család-, vagyis életfáját ábrázolja. Ebből következett a templom további ikonográfiai programja, hogy a többi üvegablak is szenteket, magyar szent családokat ábrázoljon. Az alkotó feleségével, Deák Ilona festőművésszel és művész lányaikkal monumentális művészi munkát valósítottak meg a dunaújvárosi templomban.

Berta Kata
Fényképeket készítette dr. Berta Gábor
Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió

 

Kapcsolódó videóanyag

Képtár

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk