Seregély István érsek keresztútja

2020. 03. 27. | | 2020. 03. 26.

 

 

 

Keresztút nagyböjt péntekjein

2020.03.27. - A húsvétot megelőző nagyböjt péntekjein országszerte keresztutat járnak a katolikus hívek, amely a templomokban, illetve sok településen a szabadtéren lévő (kálvária) tizennégy stáció előtti imádságból áll. A keresztúti ájtatosság elmélkedő imádság, amelyben a hívők – egyedül vagy közösségben – fölidézik Jézus keresztútjának történéseit. Jézus földi életének csúcspontja a kereszt volt. Szinte minden szava és tette ebben az áldozatban sűrűsödik. Ezért amikor a keresztutat így szemlélődve végezzük, újra és újra eszünkbe jutnak korábbi szavai és tettei, melyeket ezen az úton egyre világosabban megértünk. A keresztút valóban „lelkigyakorlat”: szemlélődés, elmélkedés és imádság. A „kontemplatív” vagyis szemlélődő élet titka az egyidejűség. A múlt és jövő eseményei különös módon összefonódnak a jelen időben, látjuk a legmélyebb összefüggéseket.

A keresztútjárás hagyománya az apostolok koráig nyúlik vissza. A keresztút eredetileg az az útvonal Jeruzsálemben, amelyet Jézus végigjárt a kereszttel a Golgotáig. Ezt nevezik via dolorosának (a fájdalmak útja), illetve via crucisnak (a kereszt útja). A hagyomány szerint e szent úton már a föltámadás utáni napokban végigmentek néhányan (az utolsó vacsora terme, Annás és Kaifás háza, Golgota, Szentsír, Praetorium, Getszemáni kert, Olajfák hegye, Kidron-völgy, Sion hegye). Jézus édesanyja, Szűz Mária is felkereste fia szenvedésének helyeit annak mennybemenetele után.

Berta Kata
Videó: Berta Kata és Somogyi Tamás


© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk