Soha nem látott Székely Bertalan akvarell SzékesfehérváronSzent Imre 1000 éve kiállítás - beszámoló

2007. 08. 11.

 

Megérkezett a Szent Imre 1000 éve kiállítás fő szenzációja, az itthon soha nem látott Székely Bertalan (1835–1910) Boldog Gizella a gyermek Imre herceggel (1873) című képe. A Müncheni Bajor Állami Levéltár Titkos Házilevéltárából, - Gisela bajor hercegné majd fia, Georg herceg gyűjteményéből származó alkotást - az augusztus 11-én megnyílt kiállításonláthatja először a nagyközönség.

„A gyermek Imre, a casula (a ma koronázó palástként ismert egykori miseruha) a szentek, anyja és apja között Imrét is ábrázoló szegélyének egyik részletéről kérdezi anyját, aki kedvesen magyaráz neki. A kép az anyai szeretet és az anyai nevelés együttes bemutatására törekszik, miközben ezek egyike sem szerepel Szent Imre legendájában, hisz abban csupán Szent István és Szent Gellért oktatói tevékenységéről olvashatunk. Szent Imre életjelenetén túl Székely festménye egy XIX. századi (középosztálybeli) társadalmi normát jelenített meg: a magánszféra keretei között tevékenykedő nőt. Ugyanakkor mivel Gisela Louise Marie (1856–1932) osztrák főhercegnőnek, magyar és cseh királyi hercegnőnek Leopold (1846–1830) bajor főherceggel való házasságkötése alkalmából készült 1873-ban a Pest város elöljáróinak megbízásából, egy reprezentatív díszalbumban a királyi család legitimációját is szolgálta. A leheletfinom akvarell a Szent Imre 1000 éve kiállítás alkalmából látható először Magyarországon.” (Bicskei Éva - Szent Imre 1000 éve kiállítás-részlet).

A székesfehérvári kiállítás másik, eddig csak magángyűjteményben látható érdekessége Vaszary János (1867–1939): Szent Imre (1895) olajfestménye.

„Vaszary festménye az egészalakos szent ikonográfiai típusát a reprezentatív portré megoldásaival elegyíti.” ... „Bár a herceg ruházatának megformálásakor a historizmus jegyében járt el Vaszary, s a korabeli elképzeléseknek megfelelően rekonstruálta a középkori viseletet, a korona esetében a barokk ikonográfiát követte. Imre lábánál, a földre helyezett párnán ugyanis nem a Szent Korona látható, hanem a hermelinnel szegélyezett Erzherzogshut, amely az osztrák főhercegi jelvények közül került a szentéletű herceg attribútumai közé. A kutatás számára mindezidáig ismeretlen kép Vaszary János festői pályájának induló szakaszához kapcsolódik. A festmény eredeti rendeltetési helye a Győr vármegyei Szerecseny római katolikus iskolája volt, amelynek egyetlen tanterme egyben kápolnául is szolgált.” (Perger Gyula – Székely Zoltán – Szent Imre 1000 éve kiállítás- részlet)

 


 

 

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk