Pedagógusok nagyböjti lelkigyakorlata Bodajkon - beszámoló

2024. 02. 15. | | 2024. 02. 18.

 

 

Boldogságra képes embert kell nevelni – Pedagógusok nagyböjti lelkigyakorlata Bodajkon

2024.02.15. – A székesfehérvári egyházmegyében dolgozó pedagógusoknak tartott nagyböjti lelkigyakorlatot Ugrits Tamás pasztorális helynök, püspöki irodaigazgató. Az oktatásáért felelős EKIF vezető idén a keresztény oktatási intézmény alapvető küldetését tekintette át, gyűjtötte össze sajátosságait, értékeit. A katolikus nevelés alapjai és a krisztusi elvek szerinti nevelési munka mellett kiemelte a nevelő személyét és közösségi dimenzióit.

„A katolikus iskola a keresztény nevelés helye. Bár a szülő elsősorban tanulni küldi gyermekét, mégsem csak oktatni kell őt, hanem nevelni is. A teljes ember személyiségét kibontakoztatni, erkölcsi tartást adni, hogy jó emberré váljon. A keresztény hit és értékrend kétezer éve kipróbált, szilárd alapot ad ehhez” – kezdte gondolatait Tamás atya, majd arról beszélt, hogy az egyházmegye minden intézményében, az óvodától a gimnáziumig ugyanazt tapasztalják meg a gyerekek, a diákok. Egy sajátos keresztény légkört, melynek jellemzője a nyugodtság, a kiegyensúlyozott rend. Minden intézményi esemény a nevelés és a tanítás eszköze, amely régi és stabil alapokra épül. Jellemzője, hogy az erőszakot és az abból fakadó félelmet kizárja. Aggódhat a diák, ha nem tanul, de nem lehet más miatt félelem benne.

Ugrits Tamás atya a katolikus oktatási intézmények másik jellemzőjének a problémák keresztényi megoldását tartotta. Az iskola szükségszerűen a konfliktusok helye, hiszen mindenki mást gondol: a szülő, a gyerek, a tanár. De nem a probléma a lényeges, hangsúlyozta, hanem az, hogyan próbálják kezelni a nehézséget. „Intézményeink a világban vannak, de nem evilági a küldetésük. Sokkal több és mélyebb annál. Iskolának kell lenniük, ugyanakkor Krisztusról kell tanúskodjanak. Jézus azt mondta: Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól. (Jn17,15.) Tehát vannak természetfeletti eszközeink a nevelés a szolgálatában.”

Tamás atya azt is kiemelte, mennyire szüksége van az embernek a másikra, hogy megtalálja önmagát. „Korzenszky Richárd az újraindult katolikus iskolarendszer egyik megalapozója mondta: a gyémántot gyémánttal, az embert pedig a másik emberrel csiszolják. Aki embernek születik, annak emberré kell válnia. Egyenlő esélyekkel születünk, de más-más életutakat járunk be. Embernek születni feladatot jelent. Van, akinek tartalmas és van, akinek tartalmatlan lesz az élete. Semmi sem megy magától. Nem elég, hogy csak vagyunk, hanem tennünk kell, és belülről is kell formálni magunkat. Az emberi élet mindig feladat és küldetés. Másokért vagyunk, és másokért kell az életünket formálni. A gyermeknek szüksége van arra, hogy erre neveljük, erre tanítsuk.”

Az előadás a továbbiakban a nevelésről szólt, amelynek alapja a bizalom. Az intézmény bizalma a pedagógus felé, a pedagógus bizalma az iskola felé. A tanárnak tudnia kell, hogy számítanak rá. És bizalom van a szülők részéről is az intézmény és a pedagógus iránt. De akkor jó a szülői bizalom, ha az egész intézményre irányul. Megvan a gyermekek bizalma is, hiszen alapvetően megteszik, amit kérnek tőlük, figyelnek rá. Isten is bízik abban, hogy az iskolák teljesítik küldetésüket, amire megbízást kaptak.

A neveléshez szilárd világ- és emberképre, stabil értékrendre van szükség – jelentette ki Tamás atya. Nemcsak a tantárgyak, a szakma a fontos, hanem a gyermekek személyisége is. „Iskoláinkban elsődlegesnek tartjuk az ember méltóságát, szabadságát, azt, hogy a gyermekek a szeretetre kaptak meghívást. Hogy szívükben, lelkükben rendben legyenek, és az emberségük, hitük teljessé váljon. Nem azáltal lesz az ember értékes, amije van, hanem azáltal, ami Ő maga. A tudás, az erkölcsiség az érték, és ez a boldogság alapja.”

Tamás atya azt is hangsúlyozta, a keresztény iskolákban fontos beszélni arról, hogy Isten az embert férfinak és nőnek teremtette. A fiú és lány nevelés nagy kihívás ma, hiszen szembe- megy az Európában látható gyermekromboló hatásokkal. „A gyermekek teljesen mást hallanak, mást látnak az interneten. Mi beszélünk házasságról, férfiról és nőről, apáról és anyáról. Egész társadalmunk és egyházunk jövője függ ettől” – hangzott el az előadásban, majd a Jézus központú, értékközponttú nevelésről esett szó. „A gyermekek fogékonyak a jóra, a szépre, az igazra. A nevelés alapvető célja, hogy valamiképpen Jézus Krisztusban megismertessük velük az üdvösség útját, ami a legjobb nekik, ami a javukra válik.”

A nevelés és a tanítás szoros összekapcsolódásáról is volt szó, miszerint ahogyan tanít a pedagógus, azáltal is nevel. A pedagógia nagyon sajátos szakmaiságot igényel, megfelelő módszerekkel és eszközökkel. Komolyan kell készülni az órákra, mert minden a készületen múlik. „A módszeres munka, a kiszámíthatóság, a szakmaiság, a becsületes készülés teszi értékessé munkánkat” – fogalmazott Tamás atya, majd az értékelésről beszélt mint az oktatás és a nevelés eszközéről. „Két világot kell szinkronba hozni, hiszen követelmények, jegyek, mérési eszközök vannak, de van egy szubjektív világ is. Mert a gyermeknek van családja, van egy élettörténete. Tehát az objektív és a szubjektív világot is összhangba kell hozni. A jó pedagógus szigorú és igazságos is. Senkit sem skatulyáz be, és senkinek sem enged kiskaput. Nem állhat a vétek mögé, de ami jár, azt meg kell kapnia a gyermeknek. Az osztályzás nem lehet a megtorlás vagy a nevelés eszköze. Mert a jegy nem annyi, mint maga a személyiség. Bár ma minden a gyerek körül forog, mindent a gyermek határoz meg, mégis a pedagógus a szilárd igazodási pont a többiek számára, mi az igaz és mi a jó. A rend alapvető eszköze a nevelésnek és tanításnak, de a keresztény pedagógus számára fontos, hogy mi a jó a neveltjének. A kibontakozását irányítja, és azt tartja a szeme előtt. Szeretettel követel, és Jézus magatartását követve gyakorol irgalmasságot. „Jézus minden bűnt elítélt, a legkisebbet is, és minden bűnösnek megbocsátott, a legnagyobbnak is. Nem tudjuk, kiből mi válik. Mérhető számok mutatják a pedagógus munkáját a felvételiken, a versenyeken, a kompetencia felméréseken, de a lényeg mégiscsak az, hogy a tanuló maga kivé válik. A mérce az, hogy mennyire lesz boldogságra képes ember.”

Végezetül Tamás atya elmondta, milyen nagy erénye a pedagógusnak a türelem, a béketűrés. Mai világunk jellemzője, hogy a modern ember türelmetlen, mindent azonnal, erőfeszítés nélkül akar. A türelem az okosság egyik jele, a szeretet egyik legfőbb jellemzője.

A szentmisékben mondott beszédeiben Tamás atya az Istennek tetsző böjtről beszélt, az imádságról, a böjtölésről és másokért tett irgalmas cselekedetekről. A szeretet Krisztus nélkül csak ajándék marad, amit annak adunk, aki szerintünk megérdemli. Eldöntöm, hogy megérdemli-e a másik a szeretetemet, és ha igen, akkor szeretem. A szeretet Krisztussal azonban orvosság. Annak adjuk, aki legjobban rászorul. Ami nem követel előzetes feltételeket, hanem adni szeretne. Ez a pedagógusi szeretet is, amely odafordul tanítványaihoz, a rászorultakhoz.

Berta Kata
Fényképeket készítette Kiss Attila
Képek és videó Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió


Kapcsolódó videóanyag

Képtár

 

 


 

 



 


 

 


  




 

 

 

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk