Prohászka Ottokár halálának 84. évfordulója - beszámoló

2011. 04. 02. |

 

A hagyományoknak megfelelően idén is tudományos konferenciával és szentmisével emlékeztek meg Prohászka Ottokár halálának évfordulójára, a Székesfehérvári Egyházmegye és a Központi Szeminárium szervezésében.

 

megemlékezés

 

A konferencián elnöklő Mózessy Gergely, a székesfehérvári egyházmegyei gyûjtemény igazgatója köszöntötte a 80 éves Dr. Szabó Ferenc S.J. író-költő tanárt, a Távlatok c. folyóirat főszerkesztőjét, aki a közelmúltban kapott Magyar Örökség Díjat. Ez a kitüntetés egyben a Prohászka kutatók elismerését is jelenti - hangsúlyozta az igazgató.

A székesfehérvári egyházmegye fontos feladatának és kötelességének tekinti Prohászka Ottokár, Magyarország apostola és tanítója életmûvének hiteles bemutatását. Bár ma is vannak ellenségei, de a legújabb kutatásokat évről évre bemutató konferenciák, kiadványok az ő történelmi megítélésében is változást eredményeznek- mondta köszöntőjében Spányi Antal székesfehérvári püspök. „Szeretnénk, ha a nagy püspök egész életútját, emberi, szociális elkötelezettségét emberi fejlődését figyelembe véve a mai közvélemény objektív képet kapna a XX. század elejének egyik legnagyobb gondolkodójáról. Reméljük, hogy e változások hatására az igaztalan vád is lekerül róla a Páva utcai Holokauszt Múzeumban.”  – tette hozzá a megyés püspök.

A köszöntő után Kozák Péter az MTA Társadalomkutató Központ munkatársa Prohászka Istenről és lélekről tartott egyetemi előadássorozata kapcsán, Balázs Béla bölcsészdiákkal folytatott egykori lehetséges vitájáról beszélt. A szóváltás témája volt, hogy mi igazabb a vallás vagy a mûvészet. Prohászka szerint az alkotót a tudomány és a mûvészetek terén is a teremtő vallásosság inspirálja, alkotni csak hitben lehet, míg Balázs Béla később megjelent publikációiban is cáfolta, hogy a mûvészi és tudományos igazságokat a hit mozgatná.

Prohászka Ottokár szombathelyi kapcsolatának gyökereit boncolgatta Pál Ferenc a Szombathelyi Püspöki Levéltár levéltárosa. Három személlyel - Gothárd Sándor országgyûlési képviselővel, Gaál Sándor szombathelyi plébánossal, Mikes János püspökkel - ápolt jó viszonyt egy dolog kötötte feltétlen össze: a szociális problémákhoz való érzékenység. A szombathelyi kapcsolatok miatt aztán a helyi sajtóban felmerülhetett Prohászka neve, mint a szombathelyi püspöki szék várományosa.

Végezetül Frenyó Zoltán MTA Filozófiai Intézetének főmunkatársa szólalt fel a konferencián. A fehérvári püspök fél évszázaddal megelőzve a II. vatikáni zsinatot, fontosnak tartotta a párbeszédet a modern tudománnyal, kultúrával és lényegesnek ítélte a világiak szerepét az apostolkodásban. A modern katolicizmust valló Prohászka nézeteit veszélyesnek tartották, az egyház integritását féltették a "modernizmustól". Mindezek eredményeként 1911-ben a Szentszék Index Kongregációja indexre tette (betiltotta) három mûvét. Prohászka alávetette magát a döntésnek, mert „csak a legkiválóbbak sajátja az alázat”- jelentette ki az előadó.

A megemlékezés szentmisével zárult az Egyetemi templomban, ahol a nagy szónok és lelkivezető az utolsó szentbeszédét mondta 1927-ben. Spányi Antal püspök a Család Évéhez kapcsolódóan püspökelődjének gondolatait idézte fel. Hangsúlyozta: Mária példája mindnyájunkat tanít, és az ő példáját követő édesanyák családtagjaikkal együtt megteremthetik a mai otthonokban azt, amit a názáreti otthonban megcsodálunk: a szeretet, a hit, az öröm világát! A püspök végezetül azt kérte, hogy a Prohászka Imaszövetség tagjaként imádkozunk papi és szerzetesi hivatásokért, hisz ő volt a magyar papnevelés nagy megújítója.

Prohászka tanítása váljék bennünk életté, és - jelmondata szerint - ne szûnjünk meg remélni: Dum spiro, spero.

 

Homília meghallgatása:

 

A szentmisét koszorúzás követette a szeminárium kertjében található a Prohászka Ottokár mellszobránál.

 

- BPK -
Fényképeket készítette dr. Berta Gábor
Videó: - BPK és Somogyi Tamás -

 


 

Korábbi évek beszámolói:



 

 

Kapcsolódó videóanyag

Képtár

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk