| 2024. 02. 03.
Rászorul a világ a tanúságtételünkre – Urunk bemutatásának ünnepe, a Megszentelt Élet Napja Székesfehérváron
2024.02.02. – Urunk bemutatásának ünnepén, amikor arra emlékezünk, hogy Mária bemutatta gyermekét Józseffel együtt a templomban, koncelebrált püspöki szentmisével ünnepeltek Székesfehérváron, a Szent István király székesegyházban. A magyaroknál Gyertyaszentelő Boldogasszonyként ismert napon a Megszentelt Életet is ünnepelték. Közösen adtak hálát a székesfehérvári egyházmegye területén működő papok, szerzetesek, szerzetesnők, a plébániai lelkiségi mozgalmak és a harmadrendek képviselői, valamint a Prohászka Imaszövetség tagjai Istentől kapott meghívásukért, hivatásukért.
A közös hálaadó ünnep elején a főpásztor megemlékezett arról, hogy a gyermek Jézust Mária és József bemutatták a templomban, és az ott jelen levő Simeon és Anna prófétaasszony tanúságot tettek a kisdedben felismert Szabadítóról, a Világ Világosságáról. A püspök megáldotta a gyertyákat, amelyeket a régi hagyomány szerint ünnepélyesen körbevittek a templomban, annak jeleként, hogy Krisztus fénye ma is beragyog minden sötétséget.
Spányi Antal püspök szentbeszédében azt hangsúlyozta, a hit emberei az Isten szemével látnak, úgy, ahogy az agg Simeon és Anna prófétaasszony is meglátták a templomban bemutatott gyermekben a Megváltót. A megszentelt élet küldetése az Isten üzenetének átadása, kegyelmének közvetítése az emberek felé. „Aki benne él az élet sűrűjében, akiről azt mondjuk, világban élő keresztény, aki családban, munkahelyen, bármilyen emberi közösségben próbál nemcsak magának élni, hanem mint kovász, mint világító gyertya, mint éltető és romlástól megóvó só akar jelen lenni a világban. Ez a dolga minden papnak, akik megkapták azokat a karizmákat, amelyekre szükségük van, hogy papi küldetésüket, sajátos feladatukat teljesíteni tudják. Hogy ne maguknak éljenek, hanem annak, aki őket kiválasztotta, megáldotta, megszentelte és küldetést adott nekik” – hangsúlyozta a főpásztor, majd a szerzetesekhez szólt, akiket külön köszöntött a szentmisében. „Hálát adunk a hivatásukért, megköszönjük karizmájukat, Istentől kapott küldetésüket, mert papok és szerzetesek, szerzetesnők nélkül nem létezhet az egyház. Isten így általuk akar új világot építeni, mert tanúságtételüknek súlya van. Fontos, hogy lássa őket a világ, mert jelek ők, hívőnek és a hit örömét nem ismerőnek egyaránt. Lássák, hogy az Isten emberei közöttünk vannak, olyanok, akik úgy boldogok, hogy életüket egészen odaadják Istennek, Neki szentelik. Rászorul a világ erre a tanúságtételre, arra az imádságra, amelyet a szerzetesek a szívükből fakadóan naponta az Ég felé küldenek.”
A főpásztor arra kérte a híveket, az imádságot a papok és szerzetesek mellett ők is gyakorolják. Őszintén, egyszerűen, hitből fakadóan imádkozzanak, amelyben ott van az Isten dicsőítése és magasztalása, Isten engesztelése, a könyörgés a betegekért, a haldoklókért, a rászorulókért, a családokért és még sokféle imaszándékért. „Fontos, hogy az imádság tüze soha ne aludjon ki bennünk. Szálljunk szembe a kísértésekkel, hogy Isten kegyelmével az imádság embereivé váljunk. … Csak így lehetünk Isten eszközévé az engedelmes lélek szabadságával, a kegyelem örömével. Így tanúskodva, így élve, vállalva a jel szerepünket, építjük Isten országát. Isten felé segítjük az embertársainkat, akiknek lelkére, életére nem tudhatjuk, milyen hatással vagyunk. Szolgáljunk így egyre növekvő hittel és szeretettel” – zárta gondolait a megyés püspök.
Berta Kata
Képek: Kovács Marcell
Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió
Korábbi évek beszámolói:
© Székesfehérvári Egyházmegye
Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk
