A Magyar Katolikus Rádió nyílt napja - beszámoló

2010. 05. 28. |

Nyílt napot szervezett a Magyar Katolikus Rádió  6. születésnapja alkalmából Erdő Péter bíboros-prímás fővédnöki támogatásával. Kitárt kapukkal várták a hallgatókat, barátokat, támogatókat egész napos rendezvényre a rádió székházába. A zsúfolásig megtelt épületben Sepsiszentgyörgytől Sopronig, Kalocsától a Pilisig érkeztek látogatók, akik a stúdiókba személyesen találkozhattak kedvenc műsorvezetőikkel, bepillantást nyerhettek a rádió mindennapi életébe, munkájába, bekapcsolódhattak a stúdióbeszélgetésekbe és műveltségi játékokba is.

Spányi Antal püspök örömmel tekintett vissza az elmúlt hat esztendőre. Elmondta, amikor a vezérigazgatói feladatra megbízást kapott, komoly preevangelizációs lehetőséget látott a rádióban. Olyan médiumot szeretett volna, amely a katolikus egyház tanítását képviseli, akár a családok gondjairól, akár az európai unió aktuális eseményeiről vagy a gazdaság, a kultúra bármely területéről van szó. Juhász Judit vezérigazgató-helyettes szakmai irányításával ez a terv meg is valósult. Az egyház fényében olyan értékeket adott át a rádió, amely tanúságot tett a keresztény szellemiségről, és nemcsak a hívők hallgatják szívesen, hanem mindazok, akik keresik még a helyes utat az életükben. A szakmai sikeren túl tehát, ez elsődlegesen lelkipásztori siker, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sikere  – mondta a főpásztor, aki ezt a munkát elindította. Végezetül hozzátette a rádió munkatársai igyekeznek a jó hírt emberi, kulturális alapokon, az anyanyelvi értékekét megőrizve, ezentúl is közvetíteni, hogy a hallgatók életét gazdagabbá tegyék. Hozzátette még, hogy mindazokat, akiket messziről kell elindítani a hit felé, a rádió eszközeivel egy-egy lépéssel szeretnék közelebb vinni Istenhez.

Juhász Judit hálás szívvel nézett vissza a kezdetekre, amikor megszülethetett egy olyan racionálisan, gyakorlatiasan működő „műsorgyár” - közel 150 műsorral -, amely az evangélium hirdetését szolgálja. Elmondta: induláskor a legnemesebb értelemben vett közszolgálat megvalósítása volt a cél, hogy elvigyék az emberek otthonába mindazt az információt, amitől könnyebb élni, amitől az élet nemesebb oldala is megcsillan előttük, ami az életvezetésükhöz, döntéseik meghozatalához szükséges. Tehát a gyakorlati szolgáltatástól kezdve a külpolitikai hírekig, az aktuális információktól a természettudományos ismeretterjesztésig mindent. A másik nagy célkitűzés az volt, hogy ha már középhullámon szólhat csak a rádió, - hisz az URH országos hálózatot, külföldi tulajdonosoknak adták el – akkor jusson el műsor a határon túli magyarokhoz. Ezzel a katolikus rádió egy szellemi hidat építhetett fel, amely Trianon óta minden felelős magyar embernek az álma volt. Megszűnt a határ magyar és magyar között. A magyar anyanyelv segítségével hallgathatták a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, Délvidéken, nyilván még az óceánon túl is az internet segítségével. Sajnos a régóta köztudott anyagi beszorítottság miatt ez a lehetőség 2011. januárjától megszűnik, mivel a középhullámú műsorszolgáltatásról a lényegesen olcsóbb és nem országos lefedettségű URH-ra tér át a rádió. Végezetül idézte a Duna televízió elnökét, aki nemrégiben azt mondta: a Katolikus Rádió közös szellemi kincs és az elmúlt években ez a rádió a keresztény értékrend közvetítésében olyan kulturális fórummá vált, amely értéket meg kell menteni.

Katona István egri püspök is részt vett az ünnepségen, akinek a Szenteket, szentéletű embereket  bemutató sorozata nemcsak az egri Szent István Rádióban, hanem a Magyar Katolikus Rádióban is rendszeresen hallható. A rádióról elmondta: mindenki megkaphatja az élet minden területére vonatkozó örömhírt, mert ez nemcsak egy zárt körnek, zárt területnek szól, hanem mindenkinek. Sok a pozitív visszajelzés, sokfelé járva az országot mindenfelé dicsérik a Katolikus Rádiót és megemlítik, hogy micsoda nagy ajándék ez. Mondják idősek, betegek, de egyszerű emberek is, akik nem jutnak el templomba. Nem hívők is azt mondják, óriási kincs, legtöbbször ezt hallgatják, mert tudják azt, hogy itt értéket kapnak. Az értékek ma is vonzzák az embereket. A püspök azt kívánta a hatodik születésnapját ünneplő Rádiónak, hogy mindig tudja folytatni ezt a szolgálatát örömmel, azzal a tudattal, hogy az örömhírt terjesztik ezzel is az egész országban és határainkon túl is.

A közönségtalálkozón elsőként hallgathatták meg a megjelentek a Rózsafüzér királynéja című hangzókönyvet, a JEL Egyházi Könyvkiadó és a Katolikus Rádió közös kiadványát, amelyen a rádió munkatársai imádkoznak. Hat éve minden este, másik csoport, (ma már kb. 120-130 imacsoportja van a rádiónak) gyerekek, felnőttek idősek, magánemberek és plébániák imacsoportjai élőben imádkozzák a rózsafűzért a rádió munkatársaival. Hozzájuk kapcsolódnak sokan szerte a Kárpát-medencében. Például a csángók is. Ahogy Nyisztor Ilona a Románia területén élő moldvai csángómagyarok egyik legismertebb énekese is nemrég elmondta, a kis csángó faluban is bekapcsolják este katolikus rádiót imádságra, és mivel nincs mindenkinek rádiója, ezért többen összejönnek, hogy együtt imádkozzanak. A rádió munkatársai ezzel az új kiadvánnyal az otthonokba szeretnék vinni a közösségi élményt.

A nyílt nap rendezvényei között a másik fő esemény Szinte Gábor festőművész Janus Pannonius ihlette alkotásának megáldása volt. A művész a Katolikus Rádiónak ajándékozott legújabb munkájával, elismerését akarta kifejezni a rádió eddigi tevékenységéért.

 Berta Kata