A művészet erejével hirdetik Isten nagyságát - beszámoló

2021. 09. 08. | | frissítve 2021. 09. 12.

 

 

A művészet erejével hirdetik Isten nagyságát – Színes üvegképek és monumentális szobor gazdagítja a dunaújvárosi templomot

2021. 09. 08. – Bráda Tibor és Wagner Nándor monumentális művészi alkotásaival gazdagodott a dunaújvárosi Krisztus Király-plébániatemplom. A hat új, szenteket ábrázoló művészi üvegképet és a templom előtt elhelyezett, a tízparancsolatot magasba emelő Mózes -szobrot Spányi Antal megyés püspök ünnepi szentmise keretében áldotta meg.

Spányi Antal püspök folytatva a Székesfehérvári Egyházmegye művészetpártoló főpásztorainak tevékenységét, támogatta, hogy kimagasló értékű alkotásokkal gazdagodjanak az egyházmegye templomai, Isten dicsőségére és az emberek hitének növelésére. Ezek sorába illeszkedik Bráda Tibor festő- és üvegművész kilenc hatalmas méretű díszüvegablaka, valamint Wagner Nándor szobrászművész Mózes-szobra, amelyet Wagner Chiyo nagylelkű felajánlásának köszönhetően a templom előtt állítottak fel.

Baltási Nándor plébános büszkén beszélt arról, hogy Dunaújvárosban az egyházmegye legnagyobb temploma épülhetett fel, de éppen hatalmas mérete miatt az anyagi források kiapadtak, és a vasbeton építmény díszítetlen maradt. Megköszönte, hogy számos magánszemély és jogi személy adománya jóvoltából rendkívül rövid idő alatt lehetővé vált a nagy méretű templom színesebbé tétele. Az üvegablakok megvalósítója, Bráda Tibor, hívő művész mellett Prokopp Mária és Smohay András művészettörténészek, valamint az egyházközség képviselői is közreműködtek az üvegképek témájának meghatározásában.

A megyés főpásztor püspöki szolgálata során kiemelt szerepet szánt Szent István családjának, az egy¬házmegye életében fontos szerepet játszó Magyar Szent Családnak, valamint a magyar szentek és bol¬dogok családjainak egészen korunk hitvallóiig, – Prohászka Ottokár püspökig vagy Kaszap Istvá¬nig. Ezért a megrendelők őket választották az alkotások alaptémájául.

Spányi Antal püspök az üvegablakok és a szobor megáldása előtt azokról az isteni törvényekről beszélt, amelyeket Mózes a Sínai-hegyen kapott, és amely parancsok a valláserkölcsi élet örök érvényű alaptörvényei. Elmondta: a 10 parancsolat érvényessége minden időben megmarad, mert az isteni kinyilatkoztatás az embernek Isten és embertársai iránti kötelességeit összegzi, az élethez való helyes viszonyáról szól. Nem a korhoz, nem az emberi elképzelésekhez, értelmezésekhez igazodik, hanem időtlen igazodási pont a teremtés törvényeihez. Olyan törvény, amitől az élet nem eltorzul, hanem fennmarad, fejlődik, és Istenhez, az örökkévaló igazsághoz vezet el. A templom ablakain ábrázolt szentek megmutatták és hitelesen képviselték azt, hogy az isteni törvények mentén hogyan válik teljessé az ember élete, az Isten szerinti hitvalló élet.

Az ünnepi szentmisén részt vett a Munkácsy-díjas, a Magyar Köztársaság arany érdemkeresztjével kitüntetett festő- és üvegművész, Bráda Tibor. Köszönetet mondott feleségének, Deák Ilona festőmű¬vésznek és művészleányaiknak, minden segítőnek, támogatónak, akikkel közösen igazi, magas színvonalú monumentális művészi alkotást valósíthattak meg.

Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Bizottságának tagja a megjelenteknek tolmácsolta az alkotások üzenetét, esztétikai és tartalmi értékét. Elmondta, a művész mé¬lyen átérezte a plébános által megfogalmazott ikonográfiai programot, amely Jézus Krisztus em¬beri családja nyomán megszületett magyar szent családokat kívánta a 21. század embere elé állítani. A pompásan fénylő, 7,4 m x 4,5 mé¬ter nagyságú remekművek a színek harmóniájával, a kompozíciók tisztaságával, a dekoratív formák mű¬vészi ritmusával örömteli életet, melegséget lehel a monumentális építészeti térbe. Hangsúlyozta, hogy az üvegablakok megalkotása Bráda Tibor gazdag és színes életművének egyik meghatározó csúcsa, amely révén a magyar szentek panteonjává válik a Krisztus Király-főtemplom.

A művészttörténészi méltatás után Kiss Réka Gabriella olvasta föl Wagner Nándor felesége, Chiyo asszony üzenetét. A Japánban élő művész hagyatékát évtizedek óta gondozó özvegye kiemelte, Mózes szobra a Wagner-életmű egyik fontos alkotása, és örömteli számára, hogy éppen abba a városba került, ahol a művészi program egyik korai darabja – a már említett „Korsós leány" – is található.

Majd Kiss Sándor, a Wagner Nándor hagyatékát gondozó Academia Humana Alapítvány elnöke felolvasta Wehner Tibor elemző írását a Mózes-szobor értelmezéséről, jelentőségéről. Kiemelte, hogy a Mózes című Wagner-plasztikát a mondandója és a mérete, valamint a kivitele is arra predesztinálta, hogy közösségi térben, az állandóság igényével elhelyezve találjon otthonra. A lendületes megfogalmazású, szuggesztív mű városi, építészeti környezetet, szakralitással áthatott befogadó közeget követelt magának. A mű ajándékozását koordináló Academia Humana Alapítvány a helyszínt, a környezetet megvizsgálva döntött úgy, hogy a településen álló, egy lejtős domboldalba illeszkedő Krisztus Király-plébániatemplom homlokzata, illetve főbejárata előtt helyezi el. Az elnök végül tolmácsolta Tőkés László református püspök üdvözletét is az ünnepség résztvevőinek.

Az eseményt még szebbé és emlékezetesebbé tette Kovács István operaénekes, basszista, aki Zakariás imáját adta elő Verdi Nabucco című operájából.

Spányi Antal püspök a szentmise végén köszönetet mondott a hatalmas vállalkozásért Baltási Nándor plébánosnak, Bráda Tibor művész úrnak, a nélkülözhetetlen anyagi feltételeket önzetlenül megteremtő Edmund Meiser úrnak és a művészeti programot gondozó Prokopp Mária művészettörténész professzor asszonynak. Majd megáldotta a templomtérben Bráda Tibor művészi üvegablakait és a leleplezés után a templom előtt álló Mózes-szobrot, Wágner Nándor alkotását.

Berta Kata
Képek: Somogyi Tamás
Videó Somogyi Tamás és Berta Kata


Kapcsolódó videóanyag

Képtár

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk