Az "Év Kutatóhelye" díjjal tünteti ki a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár - beszámoló

2020. 02. 28. | | 2020. 03. 02.

 

 

„Év Kutatóhelye” díjban részesült a fehérvári püspöki és székeskáptalani levéltár

A Magyar Családtörténet-kutató Egyesület az „Év Kutatóhelye" díjjal tüntette ki a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltárat pénteken, Fehérváron, a Szent István Hitoktatási Művelődési Házban. Online szolgáltatások kategóriájában a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár, a határon túli intézmények közül pedig a Zombori Történelmi Levéltár kapta meg ugyanezt az elismerést.

A több, mint 1400 tagú Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE) minden esztendőben három kategóriában ítéli oda az Év Kutatóhelye díjat a tagok szavazatai alapján. A 2019-es évben a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltárat a belföldi, a Zombori Történelmi Levéltárat (Szerbia) a külföldi és a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár e-kutatását az online kategóriában találta legjobbnak az egyesület.

A rendszerváltás óta jelentősen megnövekedett a családkutatók száma a levéltárakban, ami egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy a levéltár dolgozói személyesen segítsék az egyes kutatókat a munkájukban. Nagyszerű, ha mégis eleget tudnak tenni ennek az igénynek.

A családkutatóknak továbbá szükségük van belső intimitásra, magányra a levéltárban sikeres kutatáshoz, hogy a megtalált és megváltoztathatatlan adatokat, tényeket nyugodt körülmények között tudják befogadni. A Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár ennek az igénynek is nagyszerűen eleget tesz.

„Ez a díj egy nagyon szép visszaigazolása - a 21. században azt szokták mondani, hogy minőségbiztosítása a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár tevékenységének. Egy város valójában az egyének története, a családok története, az egyéni sorsok összessége, amikről adatokban, információkban sok minden fennmaradt és dokumentumokban elérhető, köszönhetően azoknak, akik ezeket a dokumentumokat rendszerezték, megőrizték.” - hangsúlyozta az ünnepségen mondott köszöntőjében, Dr. Cser-Palkovics András, Fehérvár polgármestere.

„Az elismerés pontos visszajelzése annak is, hogy a kutatással foglalkozó intézmények struktúrája milyen fontos a mai világban. Ezt sokan, sok helyen igyekeznek megkérdőjelezni, mert csak a fenntartási kiadást, a költségvetési tételt látják mögötte, valójában azonban ezen intézmények nélkül a közösségek nem tudnának működni, fejlődni, nem ismernék a saját múltjukat, ezáltal az nem szolgálna tanulságként és tapasztalatként a jelenben és a jövőben sem. Ha valahol, akkor ez egy ezeréves városban, Székesfehérváron különösen fontos.” - tette hozzá Dr. Cser-Palkovics András.

„A genealógia iránt az Egyház mindig is különös tisztelettel viseltetett. Már az Újszövetségi Szentírás első lapjain is egy nemzetségtábla olvasható – Máté evangélista Jézus leszármazási tábláját közli.

A polgári anyakönyvezés 1895-ös megszületése előtt a családtörténetre vonatkozó legfontosabb források Magyarországon a vallási közösségekben keletkeztek.

Mégis azt kérjük ma, hogy ne számban és erőben fogyatkozó, sokszorosan leterhelt papságunkat keressék a családkutatók. Lelkipásztori feladataik elsőbbsége miatt egyfelől, a jogszabályi környezet egyre gyakoribb és fenyegető változásai miatt másfelől a plébániák tehermentesítése a célunk. Fenntartunk szakintézményt, kutatóhelyet, amely kiváltja őket. Levéltárunk huszonöt plébániáról a régi, eredeti anyakönyveket is letétbe vette már, de a különféle másolatok révén más területekre vonatkozóan is ki tudja szolgálni a kutatókat – az állami törvények szabta kereteken belül.

Örülünk a mai alkalomnak, a visszajelzésnek, amely ezt a munkát minősíti.

Magam nagy tisztelettel viseltetek mindenki iránt, aki a tisztában akar lenni őseivel, aki ismerni és őrizni akarja a hagyományokat. Egyre többször találkozom ugyanis azzal, hogy egyszeriben kinyíló, globalizálódó világunkban az emberek mennyire kiszolgáltatottá válnak. Sokan sodródnak szerencsét és megélhetést keresve a távolba – s közben könnyen bűvkörébe kerülnek talmi csillogásoknak, s elveszítik saját gyökereiket. A közép-kelet-európai népek tán különösen is veszélyeztetettek e téren, hiszen évtizedekig szenvedtünk olyan hatalom alatt, amely a „múltat végképp eltörölni” akarta. Ez gyengítette a társadalomban a hagyományok ismeretét. A harminc éve hirtelen nyakunkba szakadt szabadság pedig talán sokkal többeket indított szerencsevadászatra, mint másutt.

A gyökereket keresőket ezért megértéssel és örömmel látjuk.

S külön is köszönjük, hogy nem csak kutatóként adatokért – hanem elismerésükkel, köszönetükkel is eljönnek hozzánk.” - emelte ki ünnepi köszöntőjében Spányi Antal, megyés püspök.

„Azt tettük, ami a dolgunk. Azt tettük, amit a megelőző években is tettünk, és amit – ha élni enged az Isten – a következő években is tenni szeretnénk. Intézményünk tehát végső soron mindennapi munkánkért kapott most elismerést.

Az elismerés szól egyszer elődeinknek, akiktől megörököltünk egyfajta „szakmai ethosz”-t. Sulyok János Ignác ciszterci szerzetessel dolgozhattam még itt együtt.

Egy olyan kor szülötte volt, amelyben papként nehezen lehetett publikálni csak. Beletörődött, hatalmas tudását bőkezűen osztotta meg másként – a kutatókkal. Elbeszélgetve velük, ötleteket adott nekik. Számára meghalt a világ, amikor valakinek segítenie kellett. Ez a kép mélyen belém égett.

Ezt a családiasságot próbáljuk megőrizni, amennyire lehet.

Ez a belső mérce, amihez – úgy érzem – már nem tudunk felnőni. Más már a világ. Széthajt minket az adminisztráció, átalakultak a kutatási trendek is. De erős alapot örököltünk meg – ezt erősítik meg döntésükkel.

Szól azután ez a díj a levéltár fenntartójának, a Székesfehérvári Egyházmegyének. Mert ahhoz, hogy a családkutató jól érezze magát, kell egyfajta környezet, amit a levéltárfenntartó, a megyés püspök biztosít. Összetett dolog ez. Jelent jogi környezetet – hiszen ő szabja meg a kutatás feltételeit.

Jelent fizikai környezetet – az a reprezentatív terem, ahol kutatóinkat fogadhatjuk 2003-ban, Spányi Antal püspök úr első intézkedései közt került használtunkba. Hamarosan kezdődő felújítása után visszakapjuk majd.

És végül jelent egy emberi környezet is – hiszen az egyházmegye a munkáltatója azoknak a szakembereknek, akikkel a kutató a levéltárban találkozik. Márpedig ma, egy alapvetően alulfinanszírozott kulturális szférában csak úgy lehet megtartani egy-egy rátermett alkalmazottat, ha a fenntartó távlatosan gondolkodik és nem kicsinyes vele.

Szól ez a díj a levéltár kollektívájának, munkatársaimnak. Bechtold Panna 2014 ősze, Varga Mátyás lassan két éve, 2017 tavasza óta van velünk. Könyvtárosunk, Stempely Irén is egy térben dolgozik a kutatókkal – az intézményi szimbiózissal járó komplex kiszolgálás lehetősége szintén könnyebbség a kutatónak.” - emelte ki Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár intézményvezetője.

Az elismeréseket dr. Cser-Palkovics András, Spányi Antal és Reicher Péter közösen adták át.

SZÉKESFEHÉRVÁRI PÜSPÖKI ÉS SZÉKESKÁPTALANI LEVÉLTÁR A BELFÖLDI KATEGÓRIA ELSŐ HELYEZETTJE
A kis létszámmal működő levéltárban három levéltáros dolgozik Mózessy Gergely levéltárvezető irányításával, aki széles látókörű és maximálisan segítőkész kiváló szakember. A levéltár precízen kezeli az iratokat és minden segítséget megad a családtörténészeknek a kutatásaikhoz. A munkatársak irodalmat, forrásanyagot ajánlanak a kutatásokhoz, az e-mailben feltett kérdésekre gyorsan válaszolnak.
A rendszerváltás óta jelentősen megnövekedett a családkutatók száma a levéltárakban, ami egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy a levéltár dolgozói személyesen segítsék az egyes kutatókat a munkájukban. Nagyszerű, ha mégis eleget tudnak tenni ennek az igénynek. A családkutatóknak továbbá szükségük van belső intimitásra, magányra a levéltárban a sikeres kutatáshoz, hogy a megtalált és megváltoztathatatlan adatokat, tényeket nyugodt körülmények között tudják befogadni. A székesfehérvári levéltár ennek az igénynek is eleget tesz a legmagasabb szinten.

A TÖRTÉNELMI LEVÉLTÁR, ZOMBOR, A KÜLFÖLDI KATEGÓRIA GYŐZTESE
A Zombori Történelmi Levéltár a Vajdaságban, Szerbiában működik. Mint határon túli intézményt sok magyar családkutató keresi fel, akiknek a gyökerei idevezetnek. Amikor egy családtörténésztől megkérdezik, hogy mitől jó egy levéltár, első helyen a segítőkészséget említi. Nyilván a családkutatás sikeressége nagyban múlik azon, hogy egy kutató milyen anyagokhoz juthat hozzá egy adott levéltárban. A Zombori Történelmi Levéltár is ennek köszönheti a népszerűségét a magyar kutatók körében. Mindig segítőkészek, türelmesek, az e-mailben feltett kérdésekre is gyorsan válaszolnak. A zombori levéltáros Makó Anasztázia nevét, mint magyar levéltárost külön kiemelik a MACSE kutatói, akik elsősorban hozzá fordulnak a kérdéseikkel és ő mindig készségesen és türelmesen megválaszolja azokat. Külföldi intézmények esetén hatványozottan fontos a bizalom, a személyes kapcsolat, a nyelvi támogatás és a személyes segítség biztosítása.

KALOCSAI FŐEGYHÁZMEGYEI LEVÉLTÁR E-KUTATÁSA A LEGNÉPSZERŰBB KUTATÓHELY AZ ONLINE KATEGÓRIÁBAN
Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár már másodszor lett a MACSE kitűntetett levéltára. Méltán, hiszen úttörők voltak az egyházi levéltárak között, ők indították el az akkor még különlegesnek számító levéltári szolgáltatást, az e-kutatást. Azóta is állandóan fejlesztik, a kutatók számokban is kifejezhető örömére. Ma már a regisztrációk száma közelíti a 3 ezret.
Az adattár jól áttekinthető és kereshető, könnyen kezelhető, jó minőségűek a képeik és folyamatosan bővítik a kutatható anyagokat, amik nagy földrajzi területet ölelnek fel. Az elektronikus kutatás folyamatos fejlesztése különösen hasznos segítséget nyújt azok számára, akiknek nincs lehetőségük a levéltár személyes látogatására. Hiányosság észlelése esetén a levéltár dolgozói nagyon segítőkészek. A legprofibb és leggyorsabban bővülő e-levéltár.

Szöveg forrása: szekesfehervar.hu
Fényképeket készítette dr. Berta Gábor

 

Kapcsolódó videóanyag

Képtár

 


 

 



 


 




 

 

 

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk