Dr. Hóvári János előadása - beszámoló

2018. 03. 19. | | 2018. 03. 22.

II. András király keresztes hadjárata – Dr. Hóvári János történész, diplomata előadása Székesfehérváron

2018.03-19. - Dr. Hóvári János történész, diplomata, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi Helytartóságának vezetőtisztje Székesfehérváron a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban tartott előadást. Témája a magyar keresztes hagyomány, valamint az európai gondolkodású magyar uralkodó, II. András király nevéhez fűződő keresztes hadjárat volt.

Az előadó tágabb történelmi és politikai összefüggésbe helyezve emlékezett meg a II. András magyar király által 1217-ben vezetett V. keresztes hadjáratról. Elmondta, hogy a király jól ismerte azt a nyugat-európai feudális Európát, amely uralkodásának idején a virágkorát érte. Mindazok a változások, amelyeket az uralkodó elindított Magyarországon, az országunknak a nyugati struktúrába való végső belehelyezését jelentette.

„II. András egy európai gondolkodású király volt, aki nagyon jól tudta, hogy mi zajlik Franciaországban, a Mediterráneumban vagy a Szentföldön. Házassága, családi kapcsolatrendszere révén tisztában volt mindazzal, ami Európában vagy Bizáncban zajlott. A király azt is tudta, nagy változások vannak a Balkán félszigeten. Ha Magyarország nem avatkozik bele a balkáni politikába és nem képviseli azt az erőt, amelyet országunk jelentett –akkor olyan helyzetbe kerülhet, mint ami megtörténhetett a XVI. század elején. Mivel Hunyadi Jánosnak nem sikerült olyan segítséget kapnia, amellyel az oszmán birodalmat visszaszorítsák, ezért Magyarország elveszett. Ennek a veszélye megvolt a bizánci időszakban is. De az Árpád-házi magyar királyoknak volt olyan ereje, volt olyan szövetségi rendszere, amivel ki tudták védeni a támadásokat.” – hangzott el az előadásban.

Hóvári János azt is kifejtette, hogy a II. András nevéhez fűződő keresztes hadjárat egyrészt abból a tekintélyből eredt, amelyet az Árpád-kori Magyarország élvezett a korabeli Európában, a korabeli világban. „A mi királyságunk egy nagyon erős középhatalom volt, amelynek megvolt az a képessége, hogy többezer katonát vigyen el többezer kilométer távolságra. Ugyanakkor az uralkodó a keresztes eszmét az apjától örökölte, III. Bélától, aki a III. Celesztin pápa pontifikátusa alatt megkezdődött szentföldi hadi vállalkozásban ígérete szerint részt vett volna, azonban súlyos betegsége és hamarosan bekövetkező halála miatt azonban ez az „örökség” az uralkodó kisebbik fiára, Andrásra szállt.”

A történész összegzésül elmondta: bár a körülbelül 7 ezer főt számláló magyar keresztes sereg néhány hónapos szentföldi hadjárata során csupán kisebb ütközetekben vett részt, a hadi vállalkozás mégis jelentős diplomáciai hasznot hozott a király számára. Magyarország a hadjárattal demonstrálta, hogy a keresztény világ szerves részét képezi, a magyar királyság elköteleződött az egyetemes kereszténység ügye mellett.

A magyar keresztesek emléke ma is él a Szentföldön. Hóvári János arról is beszélt, diplomáciai munkájának egyik különlegessége volt, hogy találkozott az Akkó környékén fekvő görögkatolikus arab falu, Mélia lakóival, akik úgy gondolják, hogy a magyar keresztesek leszármazottjai. Azoké a katonáké, akik megsebesültek és ott maradtak, mert nem tudtak hazaindulni II. András seregével.

Berta Kata
Képek: Somogyi Tamás
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata