Fehérvári királycsontok további azonosítása

2021. 02. 23. | | 2021. 02. 23.

 

 

Állami és egyházi támogatással megnyílt a lehetőség a fehérvári királycsontok további azonosítására

2021.02.23. – Ünnepélyes keretek között felnyitották a székesfehérvári osszáriumot az egykori koronázó bazilika területén, hogy folytatódhassanak a genetikai kutatások az ott eltemetett emberi maradványok azonosítására. Az eseményen Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter, Spányi Antal székesfehérvári püspök és Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere mondott beszédet. A sajtó munkatársai számára nyitott alkalmon részt vett Vargha Tamás államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője és dr. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, valamint számos, a csontok vizsgálatában részt vevő szakember.

Az egykori Nagyboldogasszony-bazilika helyszínén, Prof. Dr. Kásler Miklós így kezdte köszöntőjét. „Felemelő a környezet és emelkedett a pillanat, amikor azt a földet érinti a lábunk, ahol királyok koronáztattak meg, majd választották ugyanezt a helyet nyughelyül, hogy emlékük fennmaradjon, és emlékezhessünk alkotásukra” – emelte ki beszédében, majd hozzátette: – A feltárás 1848 decemberében indult meg, és tulajdonképpen az azóta eltelt időszakokban, mindig a kor színvonalának megfelelően történtek a kutatások. A genetikai kutatás lehetőséget teremt arra, hogy nagy pontossággal vizsgálhassák a csontokat, olyan módszerrel, ami eddig nem volt lehetséges. A miniszter azt is hangsúlyozta: „Az Árpád-ház férfi vonalán a jellegzetességek meghatározása akkor vált lehetővé, amikor Dr. Erdő Péter bíboros, prímás rendkívül nagyvonalúan, a modern tudományok iránti elkötelezettségében lehetővé tette a Mátyás-templomban őrzött, Székesfehérvárról odavitt, feltételezett királymaradványok vizsgálatát. Az Árpád-ház genetikai típusának meghatározása után kinyílt a lehetőség a kutatások kiterjesztésére, a székesfehérvári osszáriumra, ahol remélhetőleg további Árpád-házi királyok csontjait azonosíthatják.” Kásler Miklós felelevenítette Spányi Antal püspökkel néhány éve folytatott beszélgetését is, amikor a kutatások szempontjait elemezték. „Számomra az az egy óra meghatározó jelentőségű volt, amikor Spányi püspök úrral Budapesten találkoztam, és az emlékezet fontosságáról, az identitás jelentőségéről beszélgettünk, arról, hogy ezek a csontvázak mit jelentenek nekünk, mit jelentenek Székesfehérvárnak, az itt élő embereknek, de mit jelent az egész magyarságnak. Hálával és köszönettel fordulok Püspök atyához, Polgármester úrhoz, Államtitkár úrhoz, akikben hűséges szövetségesekre találtam ebben a nagy kalandban, aminek a sikerében kezdetben senki nem bízott." A miniszter végül reményét fejezte ki, hogy amit a szerencsétlen körülmények évszázadok alatt elpusztítottak, ott olyan Nemzeti Emlékhelyet lehet majd kialakítani, ahol a királyaink az idők végezetéig méltón nyugodhatnak. „Biztos vagyok abban, hogy eredményes lesz a vizsgálat, nemcsak a Hunyadiak esetében, hanem az összes többi király esetében is."

A Székesfehérvári Egyházmegye két hosszú távú, jelentős előzményekkel bíró kutatási programmal vesz részt a hazai tudományos közéletben. Az egyik program az egyházmegye püspökei, a másik a Székesfehérvárhoz kötődő magyar királyok életművét dolgozza fel. Az Egyházmegyei Múzeum szervezésében zajló fehérvári királykonferenciák a történettudomány és kutatás szempontjából jelentős újdonságokat hordoznak. A konferencián elhangzó tanulmányok a Magyar Királyok és Székesfehérvár című reprezentatív sorozatban jelennek meg, amelyek felidézik az egykori koronázóváros történelmi, szakrális jelentőségét, kisugárzását és szépségét. „A múltba kapaszkodnak a jelen gyökerei, onnan jönnek a hagyományok, a hit és az erkölcs ereje. A múltat ismerve ismerjük meg igazán önmagunkat, értjük meg küldetésünket a múlt történelmében és feladatunkat a jelenben. A gyökerek: népünk erkölcse, keresztény hite és kultúrája ma is megtartó erő, amikor olyan csábító az önfeladással járó nagyközönség hangzatos szólama. Élet és halál kérdése ez. Megmaradás vagy feloldódás és önmagunk elvesztése a tét” – mondta Spányi Antal megyés püspök az eseményen. Mint elmondta, az egyház készségesen áll a kutatás, a teljesebb igazság megismerésének útjára, hogy a jelent szolgálja a múlt feltárásával is. „A múltat kutatjuk most a magyarság egyik legszentebb helyén, ott, ahol a magyar történelemben Szent István népének minden szentje járt, felkeresve a híres zarándokhelyet: Szent Imre sírját és Szent István nyughelyét, a helyet, ahol megszületett a Mária Országa eszménye a Szent István-i felajánlás nyomán” – hangsúlyozta a főpásztor, majd hozzátette. „Alázattal és tisztelettel közeledünk a múlt felé. Tisztelettel, megrendült lélekkel nyitjuk fel az évszázados csontokat őrző osszáriumot, hogy a csontokat megvizsgálva, közelebb kerülhessünk szentjeinkhez, történelmünk nagyjaihoz. … Itt, ezen a szent helyen ivódjon lelkünkbe az, hogy mit jelentett régen magyarnak lenni, és mit jelent ma, hisz ez régen is és ma is kihívást, feladatot, próbatételt hozott és hoz ma is” – fejezte be gondolatait a főpásztor.

Székesfehérvár városának a középkori magyar királyság életében betöltött, kiemelkedő
jelentőségű szerepe nem csak Fehérváron egyértelmű mindenki számára, de az egész
országban is közismert. Szent István és Imre fehérvári sírjáról, a magyar királyok fehérvári koronázásáról, az egykori koronázási templomról, a fehérvári törvénynapokról mindenki hallott tanulmányai során. Sok szálon és gyakran kapcsolódott össze a város és a középkori királyság uralkodóinak élete. Dr. Cser-Palkovics András polgármester így emelte ki Fehérvár jelentős múltbeli szerepét. „Történelmi helyen vagyunk, azt hiszem, hogy egy történelmi pillanatban. Hogy miért, valószínűleg kevésbé kell hangsúlyozni, de érdemes megemlíteni, hogy e nélkül a hely nélkül, – amit a nemzet történelmének bölcsőjeként tarthatunk számon, – valószínűleg most nem lehetnénk itt, és biztos, hogy nem beszélhetnénk magyarul. Nem beszélhetnénk arról a magyar kultúráról, azokról a szentekről, arról a közös gondolkodásról, lelki és más értékeket jelentő tartalomról, ami ebből a helyből gyökerezett. Nem felejthetjük el, hogy miközben ez egy szent hely volt, közben az akkori államiság legfontosabb döntései, szertartásai is itt történtek. Az államszervezet tekintetében is ezen koronázások nélkül nem tudott volna az állam generációról generációra továbblépni. A történelem sorsfordító okán sajnos nem tudjuk úgy bejárni ezt a helyet, mint a hasonló helyeket a világban és Európában. De ez nem ment fel minket az alól a felelősség alól, hogy igenis a lelkekben és fizikailag is, építsük fel ennek a helynek a jelentőségét.” A polgármester felidézte, hogy 2013 augusztusában a fehérvári kormányülés kimondta az Árpád-ház Program elindítását, aminek eredményeit már a gyakorlatban is látni lehet. „Amikor elődeink az osszáriumot kialakították, és ezeket a csontleleteket elhelyezték a fém ládákba, azt mondták, azért teszik így, mert majd egyszer eljön az idő, amikor a tudomány képes lesz ezeknek a tudományos vizsgálatára. Az idő eljött, és mindenki kíváncsian áll a következő hónapok eseményei elé. Mi azt tudjuk ígérni, hogy ahogy eddig is, ezután is megadunk minden támogatást. … Azt kívánom, hogy ezek a kutatások erősítsenek meg bennünket nemzeti tudatunkban és székesfehérváriságunkban is” – fejezete be beszédét a polgármester.

Berta Kata
Fényképeket készítette Molnár Artúr
Videó Somogyi Tamás és Berta Kata


Kapcsolódó videóanyag

Képtár


< 2021. április >
H K Sz Cs P Sz V
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30    
2021.04.24. szombat
2021.04.25. vasárnap
2021.05.02. vasárnap
2021.05.06. csütörtök
2021.05.08. szombat
2021.05.09. vasárnap

 


 

 



 


 




 

 

 

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk