| 2014. 04. 22.
A Húsvéti Szent Háromnap Krisztus keresztre feszítésének, sírbatételének és feltámadásának három napja. Ez az egész egyházi év tetőpontja. A krizmaszentelő mise nagycsütörtök délelőtti nyitánya. Ilyenkor a papok püspökük köré gyűlnek és a szentmisén, amelyet általában az egyházmegyék székesegyházában mutatnak be, megáldják a betegek és katekumenek, keresztelendők olaját, illetve a bérmáláshoz szükséges krizmát. A püspök és a papok megújítják papi fogadalmaikat, amelyeket szentelésük napján tettek.
Nagycsütörtökön délután ünnepeltük az Eucharisztia megalapításának pillanatát. Megemlékeztünk továbbá Jézusnak arról a gesztusáról is, amellyel megmosta apostolai lábát. A nagycsütörtöki szertartás végén következett az oltárfosztás jelképezve a Getszemáni kert magányosságát, Jézus halálos aggodalmát.
Nagypénteken az Úr szenvedését és kereszthalálát ünnepelte az Egyház. A hagyomány szerint a megyés püspök vezetésével város hívei is keresztutat jártak. A nagypénteki istentisztelet igeliturgiája a Szent Kereszt előtti hódolat és az áldozási szertartásból állt.
Nagyszombat éjszakájának jelentős eseményei voltak a víz- illetve tűzszentelés. A templomokban a húsvéti gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtották meg. Az ünnepélyes húsvéti virrasztáskor, a csöndet az Alleluja hangja törte meg, amely hirdette Krisztus feltámadását, a világosság győzelmét a sötétség felett, az élet győzelmét a halál felett. A diakónus a húsvéti örömhír meghirdetésével a húsvéti titkot énekelte, beleágyazva az egész üdvtörténetbe. Az olvasmányok és a könyörgések az ószövetségi és újszövetségi eseményeket kötötték össze. Ünnepelték a keresztséget, a bérmálást. Nagyszombaton véget ért a 40 napos böjt, és újra megszólaltak a harangok a hívők az Alleluját énekelték.
BPK
Videó: Somogyi Tamás és BPK
© Székesfehérvári Egyházmegye
Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk
