Kuklay Antal előadása Szent Erzsébetről Székesfehérváron - beszámoló

2007. 04. 26. |

 


A Szent István Művelődési Házban Kuklay Antal körömi plébános, művészettörténész, a Szent Erzsébet év kurátora, „Magyarország virága - Szent Erzsébet élete" címmel tartott előadást a Pilinszky János Értékmentő Kör és Szent István Művelődési Ház szervezésében. Az előadáson részt vett Spányi Antal püspök.


 Rövid beszámoló ---

--- a Pilinszky János Értékmentő Kör 3. programjáról, Kuklay Antalnak, a sárospataki egyházi gyűjtemény igazgatójának, művészettörténésznek, körömi plébánosnak a Szent Erzsébetről szóló előadásáról.

Az estet, melyen megjelent Spányi Antal megyéspüspök és Ugrits Tamás püspöki irodaigazgató is, egy zenés bevezető nyitotta meg. A XVII. századi Lyra Coelestis Náray-féle Szent Erzsébet dalát adta elő Csöngedi Nikolett a Tatay Sándor Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola diákja gyönyörűen. Gitáron kísérte Makai Zsolt László tanár úr. A régmúlt századokat felidéző dalt valamint a püspök atya köszöntőjét, a PJÉMK elnökének, Mózessyné Nagy Henriettnek a bevezetője követte, melyben a hagyományokat, az igazi nemzeti és keresztény értékeket megőrizni kívánó polgári kört is bemutatta röviden.

Kuklay atya szavai visszavittek minket a középkori történelembe, II. Endre Árpád-házi királyunk lányához, a szentté avatott Erzsébethez, vagy ahogyan az előadó bensőséges szeretettel nem egyszer nevezte, Erzsikéhez. Ezzel a becéző szóalakkal igazán közel hozta a hallgatóihoz a királylány alakját, akiről azt is megjegyezte, hogy szerte a világon a legismertebb magyar. A magyar szentek között tartjuk számon, bár csak 4 éves koráig élt itt, de ahogyan Kuklay atya kiemelte, ma már bizonyított tény, hogy az első 4 év az ember életét leginkább meghatározó időszak.

Korán szakadt el gyökereitől a középkor furcsa szokásai miatt, de anyjának, a későbbiekben kétes hírnévre szert tett Gertrudis királynénak, határozott egyéniségét örökölve, mégis meg tudta találni a boldogságát idegen földön is, mert ahogyan előadónk kiemelte, ez abból a mérhetetlen szabadságvágyból fakadt, mely a lelket Isten felé röpíti, és ez a boldogság nem helyhez kötött. Az Isten felé való boldog szárnyalás tette őt is, ahogyan Kuklay atya párhuzamából láttuk, Szent Ferenchez hasonlóan, a földi kötöttségektől, előítéletektől mentessé. Nem volt könnyű neki sem elszakadni a vagyontól, elviselni az emberek kiközösítését, rágalmait és úgy szentelni életét Jézus követésének, hogy ezt gyermekei ne szenvedjék meg, elég idő és szeretet jusson nekik is. Példája nyomán egyik lányából  apáca lett.

Részben férje türelmének, részben lelkivezetője szigorának köszönhetően tudott fejlődni egészen addig, hogy testi és lelki szenvedéseit boldogan ajánlotta fel Jézusnak, akit követni akart.

Az emberi kiszolgáltatottság, nyomor nem elszigetelődésre, elfordulásra, hanem szolidaritásra késztette. Ez azonban nem csupán felszínes gesztus, hanem egy autentikus ember felelős választása volt. Ez az, ami példává teszi manapság is Szent Erzsébetet, egyre inkább azzá, mert korunk embere is, ahogyan testvérei közel 800 évvel ezelőtt, igényli a szolidaritást, ami azt jelenti, hogy az erősek, a gazdagok segítsék a gyengéket, szegényeket, ahogyan szent életű elődeink és az ő mai követőik is tették, teszik.

Egy kedves anekdotával zárult a beszéd. Egy hittanos kislányra emlékezett Kuklay atya, aki nem tudott mit kezdeni Szent Erzsébet szép rózsáival, és rájött a festői ábrázolás allegorikus voltának racionális folytatására, mivelhogy a virágok bármilyen káprázatosak is, szerinte, biztosan visszaváltoztak kenyérré, hiszen a szegényeknek arra van szükségük.

Az előadás üzenetének summázata Szent Erzsébet példáján keresztül talán három szó lehetne, mely jövőnk záloga is egyben: testvériség, szolidaritás és autentikusság.

Köszönjük Kuklay Antal atyának az elgondolkodtató és lélekemelő órát, és reméljük, hogy ősszel újra találkozunk, amikor Pilinszky János költészetéről fogunk beszélgetni vele.

Még az előadás előtt Spányi Antal felkereste a dedikáló Lévay Anikót.

 

Káldorné Varga Ágnes
Fényképeket készítette Ugrits Tamás és Káldorné Varga Ágnes

 

 

Képtár

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk