Udvardy György érsek Bódi Mária Magdolna-ereklyével ajándékozta meg a székesfehérvári püspökséget
2026.04.23. – A Magyar Szent Család városából Veszprémbe, Boldog Gizella városába zarándokoltak a székesfehérvári püspökség dolgozói. „Eljöttünk a szentek nyomán, hogy szentek előtt tisztelegjünk” – mondta köszöntőjében Spányi Antal püspök, a Szent Mihály-főszékesegyházban tartott koncelebrált szentmisében. A főpásztor 2023 márciusában Szent István király ereklyéjét ajándékozta a főszékesegyháznak, hogy teljessé tegye a Magyar Szent Család tiszteletét Veszprémben is. A fehérváriak zarándoklatán Udvardy György érsek-metropolita Boldog Bódi Mária Magdolna ereklyéjével viszonozta a megyés püspök hitet erősítő gesztusát.
Az érsek kihangsúlyozta a két egyházmegye vezetésének jó kapcsolatát, és kiemelte annak fontosságát, hogy egy keresztény közösségben, amikor együtt tudunk ünnepelni, otthon érezzük magunkat, bárhová is megyünk. „A hitünk miatt, hitünk kifejeződése miatt, az épületeink, a liturgia miatt ez a mi otthonunk. Örülök, hogy a különböző egyházmegyékhez tartozó emberek, amikor meglátogatják egymást, akkor ugyanazt az egyházat, ugyanazt a hitet ünneplik, és mégis mindegyik egyházmegyének megvan a maga karaktere, sajátossága. Ez egyfajta öröm és egyfajta osztozás is. Ennek az osztozásnak az örömének örülök most, és ezt kívánom a testvéreknek is.”
A főpásztor homíliáját azzal kezdte, hogy a húsvéti időben Krisztus feltámadásán örvendünk, mert aki benne hisz, az örökké él. Ez visszavezet bennünket az ősegyház gyakorlatához, tapasztalatához, azokhoz, akik találkoztak Krisztussal. És ha ő él, ha úgy van minden, ahogy mondta, akkor ő valójában az, akinek mondta magát: Ő, az Isten Fia. Jézus Krisztus föltámadása új értelmet ad, új értelmezést mutat az életünkben. Új módon rendezi a gondolatainkat, és új tartalmat ad a szavainknak.
Az érsek Szent Adalbert ünnepnapjáról is megemlékezett, és a magyar kereszténység kialakulásának kezdetén szolgáló szentekről beszélt. Megrendítőnek nevezte, ahogy ezer év távlatából is átjár bennünket Szent István királyunk, Boldog Gizella és Szent Imre herceg példája. "Milyen jó rájuk is a feltámadott hittel tekinteni. Nem a történelmileg értelmezhető tevékenységüket nézni – ezek is nagyon fontosak –, hanem hogy mit jelentenek ezek a mi hitünk számára? Mit jelent ez a hit tradíciói számára? Mit jelent, hogy ehhez a néphez, ehhez a közösséghez tartozunk, miközben az egyetemes egyháznak vagyunk a tagjai. Óriási kincs, óriási ajándék, amiből erőt kell merítenünk” – buzdított a főpásztor, majd felhívta a figyelmet, mekkora a felelősségünk ennek a tradíciónak az éltetése, hogy annak hasznosságát újból és újból felmutassuk, és a folyamatosságát megerősítsük az emberek felé. „Ahogy Szent II. János Pál pápa mondta, a hit kultúrát teremt, – épületet, művészetet, kapcsolati viszonyokat és felelősséget teremt. És amikor ezeket az épített örökséghez tartozó épületeket nézzük, akkor a hitünket csodáljuk, elődeink hitét, kultúráját, azt a hordozó közeget, amivel a hitnek könnyebb értelmezési lehetőséget adtak. … Számomra mindaz, amit épületeink, a kultúra szülöttei hordoznak, az mind-mind a föltámadott Krisztusról beszél. Ha nem így lenne, nem lenne értelme őket gondozni. Adja Isten, hogy ez a húsvéti reflexió, ami az egyháznak a sajátja, az egyéni életünket is, közösségi életünket is és hivatali életünket is átjárja. És örüljünk annak a gazdagságnak, amelynek részesei vagyunk, mert a hit gazdagsága ez, a szenteknek gazdagsága. Vállaljuk azt a felelősséget, ami ezzel jár, éppen a hit tradíciói által” – zárta gondolatait Udvardy György érsek.
A szentmise zárásakor lélekemelő pillanatok következtek. Az érsek egy nem mindennapi ajándékkal lépett elő, és ünnepélyesen átadta Spányi Antal püspöknek Boldog Bódi Mária Magdolna ereklyéjét, hogy a vértanú emlékét, lelki jelenlétét Székesfehérváron is őrizhessék. Székesfehérvár püspöke meghatottan vette át a csodás ajándékot, és megáldotta vele a Székesfehérvári Püspökség dolgozóit, akik egyesével fejezték ki tiszteletüket Bódi Mária Magdolna ereklyéje előtt.
Érsek úr szívélyes fogadtatása és a lelkileg felemelő szentmise után az Érsekségi Hivatal irodavezetőjével: Loószné Dömötör Enikővel, Dr. Nagy Veronika, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatójával, Gaylhoffer-Kovács Gábor művészettörténésszel és Vavra Áron műemléki projektvezetővel járták végig a fehérváriak a várhegy kiemelt helyszíneit. A magas színvonalú, szakmailag megalapozott vezetés során bontakozott ki, hogyan épülnek egymásra a helyszínek a Szent Mihály-főszékesegyház, az altemplom és a Szent György-kápolna, valamint az Érseki Palota és a Gizella-kápolna, a Biró–Giczey Ház és hogyan kapcsolódik össze a régészet, az építészet, a művészet és az egyháztörténet, és a ma is élő egyházi élet ugyanazon épületegyüttesen belül.
Az igényesen felújított, nemzetünk történelmében is jelentős műemléképületekben, az exkluzív vezetések során feltárultak olyan kincsek, olyan emlékek, amelyek a hitébresztésben is nagy szerepet játszottak. És játszanak mai is, hiszen a teljesen megújított jelentős egyházi központot a lehető legjobban a keresztény értékek megőrzésére és az evangélium hirdetésének a szolgálatába szeretnék állítani.
Kulturális és lelki élményekben gazdagodva térhettek haza a fehérvári püspökség dolgozói, őrizve tovább a két egyházmegye nagy hagyományokkal rendelkező történelmi és lelki kapcsolatát. Ennek egyik megerősítése lesz, hogy a Gizella Napok csúcspontján ünnepi szentmisére gyűlnek össze a hívek a Szentháromság téren, amelyet Dr. Udvardy György érsek mutat be, a szentbeszédet pedig Spányi Antal megyés püspök mondja.
Hamarosan további képek is várhatók.
Berta Kata
Ereklye-fényképeket készítette: Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum
© Székesfehérvári Egyházmegye
Impresszum | Püspökség Hivatal e-mail | Honlapreferens e-mail
Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk