Püspöki áldás az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére nyílt kiállításra - beszámoló

2025. 02. 28. | | 2025. 03. 03.

Püspöki áldás az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére nyílt kiállításra a székesfehérvári Vasvári Pál Általános Iskolában

2024.02.28. – Nagyszabású ünnepséget szervezett a kommunizmus áldozatainak emléknapjához kapcsolódóan a fehérvári Vasvári Pál Általános Iskola. Székesfehérvár 1956-os eseményeit, az azt követő megtorlást bemutató, a vértanúk előtt tisztelgő kiállítás nyílt az iskola pincegalériájában.

Az intézmény tornacsarnokában tartott megnyitón Laczkó Gábor igazgató köszöntötte az emlékezőket. A mestertanár hosszú ideje készült arra, hogy az oktatási intézményben méltó módon tisztelegjenek az áldozatok emléke előtt. „Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország történelmének az egyik legdicsőségesebb időszaka. A Rákosi-korszak rettegése nyomán elemi erővel tört fel a társadalomból a szabadságvágy és az ország függetlenségének a kivívása. A gyűlölt kommunista rendszer kártyavárként omlott össze. A magyar társadalom szabadságvágyát csak a brutális szovjet katonai beavatkozás tudta vérbe fojtani. Ezért is volt olyan kegyetlen és véres a Kádár János vezette szovjet bábkormány által végrehajtott megtorlás. A kiállítással a fehérvári eseményeknek és forradalmárainknak kívánunk emléket állítani. Bemutatjuk a kádári bosszú bestiális eseményeit is” – fogalmazott az igazgató.

A diákokhoz dr. Cser-Palkovics András polgármester is szólt, kérve őket, beszélgessenek szüleikkel, nagyszüleikkel az 56-eseményekről. „Voltak jók, és voltak rosszak. Fontos emlékeznünk azokra, akik jót tettek, és elítélve megemlékezni azokról is, akik gyalázatos dolgokat” – mondta a városvezető.

Laczkó Gábor igazgató megköszönte a város és az egyházmegye, valamint dr. Horváth Attila történész, alkotmánybírónak és Lendvainé Fröhlich Beatrixnak, a makói Könyvtár igazgatójának a kiállításhoz nyújtott sokrétű és magas szakmai támogatását. Majd az ünnepségen posztumusz Tiszteletbeli Vasváris-díjat adományoztak Tóth Ilona szigorló orvos, 56-os vértanúnak. Az ő személyében egy végig eminens tanulót, egy leendő kiváló orvost állítanak példaként a diákok és a jelenkor leendő orvosai előtt. Posztumusz díjat kapott Molnár Sándor bányász, fehérvári vértanú is, akinek életét Sinka Jenő, a POFOSZ elnöke, a helyi ’56-os történések ismerője mutatta be.

Az iskola féltve őrzött zászlaját, amelynek közepére a szabadságharc bukása után halálra ítélt Wittner Mária hímezte a Kossuth-címert, Spányi Antal megyés püspök áldotta meg. „Fontos azoknak az emlékét őrizni, akik hősök voltak, akik mertek harcolni, kiállni a magyar hazáért. Most két mártírt nevesítünk, de tudjuk, hogy az az eszme, mely őket is halálba küldte, közel 150 millió embernek az életét rabolta el” – hangsúlyozta a főpásztor.

Bencze András evangélikus püspökhelyettes és Berze János református lelkész imája után az emlékezők megtekintették a kiállítást. „Egy nép kiáltott. Aztán csend lett" címmel a Pincegalériában korabeli fotók idézik fel az 1956-os székesfehérvári történéseket, a szétlőtt épületeket, a forradalmárok harcát, de a szabadságharchoz kapcsolódó tárgyakat, fegyvereket, széttört vöröscsillagot, sőt egy berendezett kihallgatószobát is láthatnak a betérők. A tárlat emléket állít Molnár Sándor és Babolcsai István mártíroknak. Külön emlékszoba és orvosi segélyhely tiszteleg Tóth Ilona szigorló orvos előtt, aki 1956. november 4-ét követően a Domonkos utcai kórház vezetőjeként sebesülteket ápolt, szabadságharcosokat bújtatott és illegális forradalmi újságot szerkesztett és terjesztett. Ő volt a kádári megtorlás első koncepciós perének ártatlanul kivégzett vértanúja. 

Berta Kata
Képek és videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió