Püspöki szentmise Zsitvabesenyőn - beszámoló

2009. 11. 15. |

Vasárnap délután a felvidéki Zsitvabesenyőn Spányi Antal a Jó Pásztor imakilenced záró szentmiséjén megáldotta a templom új oltárképét, amely Mária születését ábrázoló ikon. 

A szentbeszédben Spányi Antal beszélt arról, hogy fontos, hogy rátaláljunk Isten akaratára, és aszerint éljünk, mert ez a világ elmúlik. Keresztényként nem szabhatjuk magunkat ehhez a világhoz. A ma embere talán a rohanás és az időhiány áldozata. Szétszórttá válunk, szétesünk a sok „fontos” feladatunk között: hagyományaink, önazonosságunk vész el. Az előző korokat megtartó értékeket veszítjük el.

Mégsem reménytelen a helyzetünk; vannak előttünk példák, így Máriáé is, akit hittel tisztelünk és szeretünk. Ő az Úr tanításának legelső, leghűségesebb és legtökéletesebb megvalósítója. A főpásztor beszélt arról, hogy miért nem volt könnyű Máriának sem: mégsem vonta vissza a kimondott igent.

Nem a világhoz igazította a hitét, hanem fordítva: a világot tekintette a hitén keresztül. Ezért mondjuk, hogy Márián keresztül Jézushoz jutunk el. Nem a kovász igazodik a körülötte levő tésztához, hanem azt megváltoztatja; a gyertya lángja nem a sötéthez igazodik, hanem megvilágosítja azt.

Aki kilép a rohanásból és az információáradatból, az megtanul csöndben lenni, meghallja lelkében Isten szavát, elkezd imádkozni.

A püspök elmondta, hogy a megjelent közösség a Jó Pásztor kilenced befejezéséhez ért, mely során papokért, papi hivatásokért és jó papokért kérték Istent. A hívek közössége és a pap összetartoznak. Maga az Úr mondta: „Kérjétek az aratás Urát!”

Beszélt az arsi-i plébános példájáról, Prohászkáról; akik imádságos papok voltak. Prohászka püspök életében „mindenkinek mindene lett”, új papi nemzedéket nevelt föl, akik Magyarország szétdarabolásakor tartották az emberekben a lelket, a hitet.

Az előttünk járók életének példáját követve imádkozzunk, újuljunk meg és újuljon meg a világ.

A szentmise végén fatimai körmenetet tartottunk a templom körül.

 
Fényképeket készítette Ugrits Tamás