Püspöki áldás a Dinnyési Várpark Koronázó Bazilikájára - beszámoló

2024. 03. 12. | | 2024. 03. 12.

Püspöki áldás a fehérvári koronázó bazilika és az elfeledett dinnyési templom makettjére a Dinnyési Várparkban

2024.03.12. – Két új látványossággal bővült a Dinnyési Várpark. Az alkotó, Alekszi Zoltán felkérésére Spányi Antal püspök ünnepség keretében áldotta meg a fehérvári koronázó bazilika és az elfeledett dinnyési templom makettjét. A dinnyési vármakett park újonnan elkészült középkori magyar emlékei átadóján Tóth István, Gárdony város polgármestere mondott köszöntőt, méltatva az alkotó munkáit. A megnyitó ünnepségen részt vett Tessely Zoltán országgyűlési képviselő is.

Tóth István polgármester visszaemlékezett a várpark alapításának kezdeteire. Méltatta az alapító, alkotó kitartó és minden részletre kiterjedő, alapos kutató- és építőmunkáját, ami miatt a Dinnyési Várpark ma a Velencei-tó egyik legnagyobb attrakciójának számít. „Itt mindig van élet, mert mindig történik valami. Nagyon szép események színtere ez a hely, ezért az egész környék és a megye nevében is köszönetet kell mondanunk Alekszi Zoltánnak az elhivatottságáért. Hogy olyan értékes és fontos épületeket hív életre, amelyeket a magyarok a Kárpát-medencében valaha megépítettek, felkutatja azok történetét, utánajár és megépíti a kicsinyített változatát” – hangsúlyozta a polgármester.

Spányi Antal püspök beszédében kiemelte Alekszi Zoltán erejét és helytállását, amelynek segítségével évről évre gyarapítja a Várparkot. A látogatók nemcsak érdekes alkotásokkal, hanem a magyarság gyökereinek emlékeivel is találkozhatnak itt, amelyek ma már nincsenek meg. „Amikor ezekre az épületekre tekintünk, láthatjuk, hogy olyan kincsekkel rendelkeztünk, amiket ma is megcsodálhatunk. Láthatjuk, hogy nekünk is voltak hatalmas értékeink, mint a koronázó templom, ami olyan hatalmas volt és díszes, mint a tőlünk nyugatra megcsodált, ma is álló építmények. Erősödjék meg bennünk Szent István szellemének öröksége, és legyünk büszkék Mária országára, mert népünk fontos küldetést teljesített a múltban és teljesít ma is” – fogalmazott a főpásztor.

A Dinnyési Várpark 2014-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A Várpark és Skanzen két hektárnyi területen fekszik. A parkban a ma már csak romokban létező középkori magyar várak kicsinyített eredetijei láthatók, amelyek rekonstrukciós elképzelések alapján készültek el. Emellett az összes magyar uralkodó, fejedelem és kormányzó neve és legfontosabb tettei is megtekinthetők a 90 emlékoszlopon. 2019-ben megépült egy Árpád-kori település, skanzen, amelyben egy XI. századi fatemplom rekonstrukció is helyet kapott. A skanzen mellett egy eredeti méretben rekonstruált, honfoglalás kori szekérvár és palánkvár is található. 2022-ben készült el a szentek fala, 614 szent szobrával.

Alekszi Zoltán, a Dinnyési Várpark alapítója és építője most két új épületet álmodott újra, amelyeket sajnos már nem láthat a mai ember. A székesfehérvári koronázó bazilikát, valamint az Árpád-kori dinnyési templom kicsinyített másolatát. Mindkettő vasbeton alapokon nyugszik, fehér kőből épültek. A dinnyési vár egy főépületből és egy szentélyből, a bazilika pedig egy főhajóból, mellékhajókból és a szentélyből áll. Az átadó ünnepségen az alkotó elmondta: a Dinnyéstől délnyugatra fekvő külterületen egy több építési periódusú templomot azonosítottak egy hozzá tartozó temetővel. Az Árpád-korban emelt egyhajós templomra vonatkozóan a legkorábbi forrás 1484-ből származik, amelyben a veszprémi vikarius Dynnyesmed plébánosát említi. A fehérvári koronázó bazilika, vagy más néven a Szűz Mária prépostsági templom pedig Székesfehérvár belvárosában, a püspöki palota közelében állt. Falmaradványai ma is őrzik a templom emlékét. A Szentföldre vezető út mentén felépült bazilika később harmincnyolc magyar király koronázásának és tizenöt uralkodó temetkezésének helye lett. Itt őrizték a koronaékszereket az Árpád-korban és a királyi ereklyekincseket.

A Várpark vezetője végül azt hangsúlyozta, az elfeledett dinnyési templomot, mint lokálpatrióta kötelességének érezte megépíteni, a koronázó bazilika pedig egy rekonstrukciós kísérlet, melynek megépítését azért tartotta fontosnak, mert a kor legjelentősebb épületeként jegyezték, a benne zajló királyi koronázások miatt. 

Berta Kata
Képek és videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió