Főoldal > Híreink > Székesfehérvár fogadalmi szentmiséje

Székesfehérvár fogadalmi szentmiséje - beszámoló

2023. 08. 14. |

| 2023. 08. 15.

Erős férfiként, felelős vezetőként a hit gesztusát tette, Isten felé fordult – Fogadalmi szentmise Székesfehérváron, a Szent István-i országfelajánlás napján

2023.08.14. – Szent István király országfelajánlásának napján, amikor a Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta nemcsak a nemzetet, hanem koronáját is, fogadalmi ünnepét ülte Székesfehérvár városa. Az ünnepnap történelmi jelentősége mellett kereszténységünk fontos hagyománya, ami a lelkekben, szívekben maradandó emléket hagy a fehérvári Királyi Napok sorában – hangzott el a fogadalmi szentmisében, amelyet Spányi Antal, Székesfehérvár püspöke mutatott be paptársaival, a Magyar Szent Család ereklyéi jelenlétében. Az ünnepi mise után a Nemzeti Emlékhelyen, Szent Imre sírjánál a főpásztor megújította Szent István király országfelajánlását a Boldogságos Szűz Máriának, majd beszédet mondott Dr. Cser-Palkovics András, a város polgármestere.

Méltón őrizve a hagyományokat a szentistváni országfelajánlás napján, Ruff Tamás karnagy vezetésével, a Helyőrségi Zenekar kíséretével az egykori szakrális főváros főterét végigjárva, ünnepi körmenetben vitték a Magyar Szent Család – Szent István, Boldog Gizella, és Szent Imre ereklyéit a Püspöki Palotából a székesegyházba. Ugrits Tamás pasztorális helynök, püspöki irodaigazgató irányításával a megjelent papság, köztük Dr. Francz Kaspar kanonok, a város cserkészei, katolikus iskolásai, a közéleti vezetők, a közintézmények, társadalmi szervezetek képviselői, a Hagyományőrző Koronaőrök, a Történelmi Vitézi Rend és a lovagrendek tagjai, a rendvédelmi és társadalmi szervezetek képviselői, az oktatási intézmények és egyházközségek küldöttei zászlókkal vonultak végig a menetben, hogy hitvalló módon fejezzék ki a szentek iránti tiszteletüket. A belvárosban végighordozott Magyar Szent Család ereklyéit a Szent István király Székesegyház oltárára helyezték el.

A lelkünk megtelik érzelemmel, hálával, hittel és reménnyel – kezdte gondolatait Spányi Antal megyés püspök, aki visszaemlékezett az egy évvel ezelőtti fogadalmi szentmisére, amikor a hívek négy év után visszakapták a teljesen felújított Székesegyházat. Majd az ünnep jelentőségét hangsúlyozta, miszerint a magyarok, akik lelkükben is igazán magyarok, egy különleges eseményről emlékeznek meg ezen a napon. „Ünneplünk, emlékezünk az egész várossal, az egész országgal, nemzettel. 985 évvel ezelőtt itt, ebben a városban a halálra készülő Szent Király az egyetlen biztosat választotta nemzetének és országának: koronáját Máriának, Magyarok Nagyasszonyának ajánlotta. Erre a gesztusra, hosszú királysága legjelentősebb tettére emlékezik ma minden magyar. Sokfelé ismétlik el ezen a napon és majd 20-án is a király nyomán a felajánlás szavait, sokan emlékeznek arra, hogy a történelem tanúsága szerint mit köszönhetünk ennek a királynak, felajánló gesztusának. Mi itt ezt akkor tehetjük és ott tehetjük, ahol Szent István is tette, augusztus 14-én, a halála előtt napon, a korán tragikus körülmények között meghalt Imre sírjánál, ahol ez az esemény, a felajánlás 1038-ban megtörténhetett.”

Sokan emlékeznek ma arra, hogy a történelem tanúsága szerint mit köszönhetünk ennek a felajánlásnak – folytatta a megyés püspök, aki kiemelte a Szent István által mutatott példát. „Amikor kellett, a király harcolt, tárgyalt, és szövetségeseket keresett. Így védelmezte az általa alapított fiatal államot. Amikor azt látta, hogy emberileg nincs út előtte, mikor kiszolgáltatottnak látta magát és nemzetét is, nem kétségbe esett, hanem megtalálta az egyetlen biztos utat. Nem kesergett, hogy kikben csalódott. Nem panaszkodott, hogy nincs biztosítva az utódlás és általa a magyarok védelme. Erős férfiként, felelős vezetőként a felelős ember gesztusát, a hit gesztusát tette: Isten felé fordult. Így biztosította a jövőt a magyaroknak, nekünk, mindannyiunknak.”

Spányi Antal megyés püspök arról is beszélt: Szent István megkeresztelkedésétől kezdve komolyan vette a keresztény tanítást, az egyház útmutatását, és mindig igyekezett felelősen aszerint élni. Így élte életét családjában, ezen az úton járva vezette saját példáján keresztül is őseinket. „A király tudta, hogy felajánlása addig védi az övéit, ameddig nemcsak a bajban kiáltanak segítségért, hanem ameddig életüket is az egyházi értékek szerint élik. A mai magyarság számára ez fontos üzenete. … Szent István a sok lehetségesnek gondolt út közül ki tudta választani azt, ami az élethez vezetett. Amikor az erkölcs szilárd alapokon állt, élt és fejlődött a nemzet. Amikor más utak csábították a nemzetet és vezetőit, mindig sok baj ütötte fel a fejét. A népet és az országot azok tartották meg, akik a nehézségekben, akár az üldözöttségben is, ki tudtak tartani meggyőződésükben. Akik a Szent István-i utat tudták, merték választani. Azok voltak a nemzet oszlopai, akik tudtak imádkozni, vállalva a nehézséget és mellőzöttséget, de kitartottak a régi hagyományok, a keresztény tanítások mellett” – hangsúlyozta a főpásztor.

„Ma, amikor sokféle fenyegetettséget tapasztalatunk, és azt látjuk, hogy más elvekhez igazodó emberek elfelejtik a Szent István-i útmutatást, más irányt szeretnének adni életünknek, fel kell ismernünk, hogy ismét választás előtt állunk. A tét pedig ma sem kevesebb, mint 1038-ban, hiszen az élet és halál között választhatunk” – emelte ki a püspök. „A király sziklaszilárdan kitartott és hű volt önmagához, lelkiismeretéhez, egyházához; nekünk is ezt a kitartást, hűséget kell gyakorolnunk. Mindannyiunk felelőssége, hogy a ránk hagyott utat védelmezzük, azt el ne hagyjuk, bármilyen kecsegtető ígéretek is kísértenek meg minket. Felelősek vagyunk azért, amit elfogadtunk. Azért, amit a gyermekek lelkéhez közel engedünk. Felelősséggel tartozunk 1000 év magyar és keresztény kultúrájáért, Európa szellemi és lelki kincseiért.”

A megyés püspök azzal zárta szavait, hogy gyakran elcsüggedünk: mi lesz a világgal? Mi lesz a jövőnkkel? Mi lesz Európával, mindazzal, ami olyan szorosan hozzátartozik az életünkhöz? Ez az elbizonytalanodás, a gyengeség jele. „Nem engedhetünk ennek a kísértésnek, bármilyen erők próbálják elhitetni velünk, hogy mi kicsik és gyengék vagyunk, erőtlen a hangunk. Ha felelősen gondolkodunk, távlatokat nézünk, vállaljuk azt, ami nem könnyű, de kitartunk hagyományaink mellett, ha nem hagyjuk elbizonytalanítani magunkat, és nem akarunk lelkiismeretünk szavával és az emberi értelem igazságaival ellentétes eszméknek engedni, akkor bizton hihetjük, hogy Magyarok Nagyasszonya oltalma alatt, Szent István és a Magyar Szent Család tagjainak imáitól kísérve a pokol kapui sem vesznek erőt Mária Országán a jövőben sem! Kérjük hát: Isten áldd meg a magyart!”

A szentmise után a Magyar Szent Család ereklyéit körmenetben kísérték át a Nemzeti Emlékhelyre, Szent István király és Szent Imre herceg sírjához, ahol dr. Cser-Palkovics András polgármester mondott beszédet. Mindig különleges érzés és felelősség ezen a helyen beszélni, ahol a legméltóbban emlékezhetünk, és hívhatjuk fel arra a figyelmet, hogyan hatnak ezek az egykori gondolatok a mában – mondta dr. Cser-Palkovics András polgármester a Nemzeti Emlékhelyen. „Különös felelősség Székesfehérvár polgárának lenni. A Királyi Napok sem csak egy összművészeti rendezvénysorozat, hanem tudatosan vállalja fel azokat az értékeket, amik nélkül ma nem lehetnénk itt: hogy mindez hitünknek és annak köszönhető, hogy Szent István király a hazát és a nemzetet ebben a városban ajánlotta Szűz Mária oltalmába.” A városvezető beszélt a polgármesteri irodában található, Pekár István készítette gobelinről, amin a város életfája látható, és amelyen négy fontos történelmi esemény fölött ott van Szent István országfelajánlása. Mint mondta, ez is azt üzeni nekünk, hogy mindez nem pusztán egy történelmi esemény volt, hanem annál sokkal több.

Éppen ezért nem csak az a dolgunk, hogy történelmi eseményként emlékezzünk a Királyi Napokon Szent István országfelajánlására. Ez a hitünk alapját adja, amit meg kell élnünk az ünnepen és a szürke hétköznapokon egyaránt, ami értéket ad mindannyiunknak. Arra is emlékeztetett, hogy 985 éve történt Szent István országfelajánlása, és hamarosan, mindössze 15 év múlva következik az ezredik évforduló. „2031 és 2038 pedig olyan kerek évfordulók lesznek, melyekre méltón kell majd emlékeznünk. Ezekre a várost lélekben és megjelenésében is fel kell tudnunk készíteni.”

A beszéd után Spányi Antal megyés püspök elimádkozta a felajánló imát, majd dr. Cser-Palkovics András polgármester, Vargha Tamás, Törő Gábor és Tessely Zoltán országgyűlési képviselők, valamint dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke közösen koszorúzta meg Szent István király és Szent Imre herceg sírjait. A koszorúzást követően a résztvevők elénekelték a Boldogasszony Anyánk himnuszt, majd visszakísérték a Magyar Szent Család ereklyéit a Püspöki Palotába.

Székesfehérvár fogadalmi ünnepének fényét a Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola és az AMI Népzene Tanszakos növendékei és barátaik énekes, zenés előadása emelte, Berki Lilla vezetésével, Széplaki Zoltán közreműködésével.