Képviselte a jövőt, az életet hordozó kereszténységet – Székesfehérvár fogadalmi szentmiséje és megemlékezése a szentistváni felajánlás napján
2020.08.14. – A szentistváni országfelajánlás napján, augusztus 14-én tartották a székesfehérvári egyházmegye hagyományos fogadalmi ünnepi szentmiséjét, valamint a megye, a város és az egyházmegye közös megemlékezését a Nemzeti Emlékhelyen, Szent István király és Szent Imre herceg sírjánál. A szentmisét Spányi Antal megyés püspök mutatta be az egyházmegye megjelent papságával a Magyar Szent Család – Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre – ereklyéinek jelenlétében, a Szent Imre-templomban.
A főpásztor Szent István király ránk hagyott szellemi öröksége nyomán a nemzeti összetartozás megerősítésére, a társadalmi felelősségvállalásra hívta fel a figyelmet, amelynek értelmében meg kell védenünk múltunk értékeit, keresztény kultúránkat, hagyományainkat, a magyar családokat. „Így lehet élő ma is a szentistváni felajánlás, és így maradhatunk meg az élet útján. Így gazdagíthatjuk Európában is a népek nagy családját ezután is, mint ahogy tettük azt ezer éve, szinte folyamatosan. Vállaljuk ma is a magyar küldetést, teljesítsük azt, ami a mi dolgunk, hogy méltók legyünk múltunkhoz, méltók legyünk az életre! – hangsúlyozta a főpásztor. „Ünnepel a keresztény világ, Nagyboldogasszony vigíliáján, amely a főünnepek sorába tartozik. És ünnepel a magyar, különösen is itt Székesfehérvár királyi városában, az ország történelmi fővárosában, az első magyar szent család városában, ahol 1988 óta megemlékezünk fogadalmi szentmisében az ország szentistváni felajánlásáról. „Nemzeti ünnep” is így ez a nap, ha hivatalosan nem is így nevezzük. A magyar ember lelkében és szívében mégis így érez, mert tudja, mit jelent nekünk ez a felajánlás. Így érez a nép a Nemzeti Összetartozás Évében, a fájdalmas emlékezés évében, az, aki tudja, hogy mit jelent nemzetünknek Trianon, és aki felelősséget érez az első szent király életművével szemben, egy ezredév távolából is” – fogalmazott a megyés püspök.
Szent István királyra emlékezve a püspök elmondta: tragikus sorsa volt első királyunknak, hisz 38 évet élt királyként, amely súlyos döntésekben, a felelősség vállalásában, és fájdalmas tragédiákban telt. „Nemcsak gyermekeit vesztette el és gyászolta egész életében, hanem életművét is a szétesés fenyegette. Meg kellett küzdenie a külső és belső ellenségekkel, a meg nem értéssel, és olykor tágabb családjának tagjaival is. Küzdenie kellett, mert világosan értette, mi a tét: vagy keresztény lesz e nép, vagy elpusztítják, vagy kivívja a maga helyét az európai népek közösségében, vagy felmorzsolják a magyart éppen úgy, mint ahogy az más népekkel is történt.”
A főpásztor azt is hangsúlyozta, Szent István szerette népét, és felelősséget vállalt érte. Nem volt a hatalom megszállottja, hosszú éveken át küzdött a magyarért, sokszor a magyarok ellenében is. Szembekerült a múlt hagyományával, képviselve jövőt, az életet hordozó kereszténységet. Hitt abban, hogy amit küldetésként elfogadott, az jó, az szent dolog. „Hitt a király az egyház tanításában, őszinte lélekkel fogadta el a római pápa vezető szerepét. Tiszta szívvel akarta teljesíteni a keresztény erkölcs szabályait és az egyház tanítását. Megértette, hogy mindez az életet és jövőt szolgálja már itt e földi életben, és szolgálja majd az öröklétben is. Ebben a hitben nevelte családját, erre a hitre adott példát családjával együtt.”
Spányi Antal püspök beszéde végén arra hívta fel a figyelmet, Szent Istvántól tanulva éljük akár hősként az életet, és mindennel, mindenkivel szemben büszkén védjük meg a múltunk értékeit, hagyományainkat és magyarságunkat. „Kell, hogy ebben a szellemben neveljük a fiatalságot, … hogy megóvjuk őket az értéket vesztő, divatosnak és modernnek tűnő gondolatoktól, amellyel a halál kultúráját építhetik csak … Ezt kell képviselnünk, hogy a száz esztendővel ezelőtt megcsonkított határainkat megőrizzük, és a nemzetet lélekben egyesítve éljük meg az összetartozást, a felelősséget a másik magyarért, a keresztény kultúráért, a magyar családokért.”
A szentmisét követően az ereklyéket körmenetben vitték a Nemzeti Emlékhelyen található Szent István király és Szent Imre sírjához, ahol közös ünnepséget tartott a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Fejér Megyei Önkormányzat és a Székesfehérvári Püspökség. Az ünnepi körmenetben részt vettek a Vitézi Rend, a Lovagrendek tagjai, a Hagyományőrző Koronaőrök, közéleti vezetők, a katolikus iskolák és egyházközségek képviselői.
Dr. Cser-Palkovics András polgármester a Nemzeti Emlékhelyen, Szent István király sírjánál mondott ünnepi beszédében megköszönte Székesfehérvár püspökének, hogy ebben a sok tekintetben rendhagyó és embert próbáló évben is méltó módon tiszteleghet a város elődei előtt, ápolja nemzetünk egyik legfontosabb hagyományát, és ezen a szent helyen újíthatja meg fogadalmát. „Köszönöm azt is, hogy ezzel lehetővé tette számunkra, hogy az arra legméltóbb körülmények között nyithassuk meg az idei Királyi Napok rendezvénysorozatot. Tudjuk, hogy minden évben ez városunk egyik legfontosabb ünnepi időszaka. Mi is a célunk évről évre? Csitáry G. Emil megfogalmazásában „Mélységes, el nem múló hálánk mellett kifejezésre juttatjuk erős fogadalmunkat is, hogy városalapító nagy királyunkat, vezérlő csillagunkat elhomályosulni többé nem engedjük, és tanításához, szelleméhez mindörökké hűek leszünk. Amint Ő, mi is boldogan magunkénak valljuk a keresztet, Isten országának gyönyörű jelét, a testvéri szeretet és szociális igazság szent szimbólumát. … Büszkén őrizzük és ápoljuk múltunk emlékeit, mert tradícióinkon kívánjuk felépíteni a jövőt. … Székesfehérvár, az egykori főváros, a Szent István-i birodalom szíve, az egybetartozandóság, a sorsközösség érzésével küldi feléjük az isteni igazság győzelméhez, mint örök reményforráshoz tapadó testvéri szeretetét” – idézte elődjét a polgármester, majd hozzátette. „Embert és közösséget megpróbáló időszakot élünk. Egy láthatatlan és igen kicsi ellenség, egy vírus pillanatok alatt változtatta meg életünk oly biztosnak tűnő kereteit, lökött ki bennünket komfortzónánkból. … A legfontosabb kapaszkodó pedig éppen – amit szinte már kidobna az úgynevezett modern világ –, a HIT. … A magyar Szent Család élete, története, Székesfehérvár, mint a szent király városának története és maga a felajánlás hitünk szerinti lényege éppen azt sugallja számunkra, hogy nekünk a forrás kell.”
Az ünnepi beszéd után Spányi Antal püspök megújította hazánk felajánlását Szűz Máriának, ahogy azt Szent István király tette 1038-ban a halála előtti napon, amikor trónörökös nélkül maradt az ország. A Szent Istváni hagyományhoz hűen Szent Imre sírjánál a Magyarok Nagyasszonya pártfogását, közbenjárását kérte az egész magyar népért. „Emlékezzél meg, Istennek dicsőséges anyja, magyarok Nagyasszonya, szentséges Szűz Mária! Emlékezzél meg örökségedről, amelyet hű szolgád, első királyunk és apostolunk, Szent István neked fölajánlott.
Tekints kegyes szemmel országodra, városunkra: légy szószólónk és közbenjárónk Szent Fiadnál, Jézus Krisztusnál. Hozzád kiáltottak őseink és minden ínségükből megszabadultak. Ez a remény ad életet most is, ez a bizalom indít, hogy oltalmadban keressünk menedéket mi, a Te néped és örökséged.”
Az imádság után közös koszorút helyeztek el Szent Imre és Szent István sírjánál Dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, Dr. Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere, Tessely Zoltán és Törő Gábor országgyűlési képviselők, valamint Spányi Antal székesfehérvári püspök. Majd a főpásztor elhelyezte az emlékezés gyertyáit a sírhelyeknél. Az ünnepség végeztével az ereklyéket körmenetben kísérték vissza a Szent Imre-templomba.
A fogadalmi ünnep méltóságát emelte a Hermann László Zeneművészeti Iskola diákjaiból és tanáraiból álló énekkar, Berki Lilla népdalénekes, a Villő énekegyüttes és Varró János népzenész közreműködése, valamint Ruff Tamás karnagy vezényletével a székesfehérvári Helyőrségi Zenekar kísérete.
Az ünnepen – a résztvevők biztonsága érdekében – a járványügyi korlátozó intézkedéseket figyelembe véve és az előírásokat betartva tartották meg a székváros fogadalmi szentmiséjét és az azt követő körmenetet és ünnepséget. A szentmisét a városi televízió élőben közvetítette, így mindenkinek lehetősége volt lélekben bekapcsolódni a közös imádságba.
Berta Kata
Fényképeket készítette dr. Berta Gábor
Videó Berta Kata, Bágya Ferenc és Somogyi Tamás
Korábbi évek beszámolói:
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | |
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
28 | 29 | 30 | 31 |
© Székesfehérvári Egyházmegye
Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk