(Minden családtörténeti kutatáshoz elengedhetetlen fontosságú, hogy a színhelynek számító település pontos egyházjogi helyzetét – plébánia-e avagy filiális egyházközség, ha utóbbi, mikor mihez tartozik, stb. – ismerje a kutató. Erről honlapunk plébániákat bemutató oldalain tájékozódhat. A filiákra vonatkozó források – az esetek döntő többségében – a plébánia anyagában érhetőek el.)
Bár a jogszabály szövege szerint nem terjed ki az egyházi anyakönyvekre, a fenntartó döntése szerint az anyakönyvek kutatásában irányadónak tekintjük a 2010. évi I. törvény 93/A.§-ában meghatározott korlátozásokat.
Az egyházi anyakönyvezés a 17. század végén indult meg, és a 18. században vált általánossá püspökségünk területén. Az eredeti anyakönyvek
- többnyire a plébániákon vannak; de nyomatékosan kérjük a családtörténeti kutatókat, hogy ne sokszorosan leterhelt plébánosainkat zaklassák kutatási óhajukkal. Az anyakönyvi adatokhoz való hozzáférés alternatív lehetőségeiről alább részletesen olvashatnak.
- Az alább felsorolt plébániák régi anyakönyvei letétként a püspöki levéltárban találhatóak: Aba, Adony, Alap, Alsószentiván, Bicske, Cece, Dég, Ercsi, Felcsút, Gyúró, Iszkaszentgyörgy, Iváncsa, Káloz, Lajoskomárom, Lovasberény, Martonvásár, Mezőkomárom, Mezőszilas (=Szilasbalhás), Pátka, Pázmánd, Rácalmás, Ráckeresztúr, Ráckeve, Sárbogárd, Sárkeresztúr, Sárpentele, Sárszentmiklós, Soponya (=Nagyláng), Sóskút, Székesfehérvár–Belváros, Szigetújfalu, Tárnok, Vajta, Vértesacsa. Ezek levéltárunkban papíralapon kutathatóak; a csak 1993-ban egyházmegyénkhez csatolt területek plébániák anyagairól digitális másolat is készült.
- A levéltár készített digitális másolatot az alábbi plébániák eredeti anyakönyveiről: Bakonykúti, Balinka, Bodajk, Bodajk-Fehérvárcsurgó filia, Budajenő, Budaörs, Csókakő, Enying, Füle, Isztimér, Kecskéd, Környe, Lepsény, Magyaralmás, Oroszlány, Szabadhídvég, Tatabánya–Alsógalla, Tatabánya–Bánhida, Tatabánya–Felsőgalla, Tatabánya–Óváros, Tatabánya–VI.telep, Tatabánya–VII.telep, Várgesztes, Vértessomló, (Vértesszőlős). A digitalizált állományok kutatási korlátozás alá nem eső része online szolgáltatásunkban elérhető, (illetve hamarosan azzá lesz, addig a levéltárban offline elérhető).
Az anyakönyvi kutatásnak vannak a plébániákat nem terhelő, alternatív lehetőségei:
a./ Az 1895 előtti eredeti egyházi anyakönyvekről 1960 táján készültek mikrofilmmásolatok.
- Ezek Budapesten, a Magyar Nemzeti Levéltár óbudai részlegében kutathatóak.
- Digitalizált másolataik a legtöbb megyei levéltárban és Budapest Főváros Levéltárában is elérhetőek.
- Az egyházmegyénkből származó anyakönyvi mikrofilmek digitalizált másolataival 2019 tavasza óta mi is rendelkezünk, melyek levéltárunkban helyben, offline módon kutathatóak.
- A mikrofilmek alapján készült adatbázis a familysearch.org oldalon érhető el. (Ezt nem közép-európai szakemberek készítették, így rendkívül sok kiolvasási hibát tartalmaznak!). Újabban ehhez az oldalak képét is csatolják.
b./ További kutatási lehetőség az egykorú anyakönyvi másodpéldányok vizsgálata. A székesfehérvári egyházmegyében 1816-ban rendelte el Vurum József püspök, hogy a plébániai anyakönyvek tárgyévi bejegyzéseiről minden év végén másodlatokat készítsenek. E másodpéldányok közül
- az 1816-1827 közötti anyagokat mi őrizzük. (Az 1816-1822 közti állomány csaknem teljes, míg az 1823-1827 közötti csak rendkívül töredékesen maradt fenn);
- az 1828-1895. szeptember 30. közti időszakra vonatkozókat a területileg illetékes megyei, ill. városi levéltárak őrzik;
- az 1895. október 1-je után keletkezetteket ismét a püspöki levéltár őrzi.
Az őrizetünkben lévő anyakönyvi másodpéldányokat digitalizáljuk. A 100 évnél régebbi kereszteltek és 75 évnél régebbi házassági és halotti bejegyzések immár online módon is kutathatóak, díjfizetés ellenében.
Az 1944-ből és 1945-ből származó halotti anyakönyvi másodpéldányok regisztráció után díjmentesen, online kutathatóak.
c./ Az 1895. október 1-je után már polgári anyakönyvezés is zajlott.Ennek forrásai az anyakönyvi hivatalokban és/vagy a megyei/városi levéltárakban érhetőek el.
Levéltárunk birtokában vannak a püspökség felállítása előtt a veszprémi püspökség rendelete szerint a helyi plébánosok által készíttetett lélekösszeírások (conscriptio animarum). Ezek az összeírások javarészt az egyházmegye állapotáról készített, Rómába küldött püspöki jelentések előmunkálataiként születtek. Így többségük 1745., 1757., 1769. illetve 1771. évből mutat egy-egy pillanatfelvételt a községek lakosságáról. A forrástípus az esetek döntő többségében 1771-ig alkalmazható családfakutatásra, utána fokozatosan statisztikává silányul. (Előbb még a megelőző év halottait megnevezi, majd pusztán a számadatokra korlátozódik tartalma.)
Az anyag rossz fizikai állapota miatt az eredeti állomány kézbevétellel csak rendkívüli esetben kutatható. A lélekösszeírások jelentős részét azonban digitalizáltuk, és fokozatosan hozzáférhetővé tettük. Feldolgozásra került 1771-ig valamennyi összeírás, 1772-1777 közül pedig azok, amelyek névanyagot is tartalmaznak. A 2004-ben e helyen publikált anyagot 2020-ban bevontuk a levéltár új, online kutatói szolgálatásába, ahol a korábbinál lényegesen korszerűbb keresőfelületet és képnézőprogramot tudtunk az állomány mellé rendelni.
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
1 | ||||||
2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 |
9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |
16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 |
23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 |
30 | 31 |
© Székesfehérvári Egyházmegye
Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk