Bérmálás a székvárosban - beszámoló

2026. 05. 24. | | 2026. 05. 24.

 


 

A Szentlélek örök öröm, valóban átalakít minket – Mintegy 100 gyermek bérmálkozott Székesfehérváron a Prohászka templomban

2025.05.24. - Az öröm lelke töltötte be Pünkösd ünnepén a zsúfolásig megtelt Prohászka emléktemplomot, Székesfehérvár legnagyobb templomát. Ezen a napon kilencvenhat fiatal, valamint felnőtt bérmálkozott és ünnepelte a Szentlélek kiáradásának ünnepét a bérmaszülőkkel és családtagjaikkal együtt. A Pünkösd előtti héten is hasonló számban bérmált a fehérvári katolikus iskolákban Spányi Antal megyéspüspök. A főpásztor XVI. Benedek pápát idézve arról az örömről beszélt, amely örökké tart és nem hasonlítható semmi más örömhöz.

Az ünnep kezdetén Tóth Tamás plébános köszöntötte az ezen a napon a székesfehérvári megyéspüspöki beiktatását ünneplő főpásztort. Majd beszélt a Lélek mindent felforgató, megújító erejéről, amely ezúttal az egyházközségük életét is fölfordította, amikor megérkezett a kérés, hogy a Prohászka templom adjon helyet a Szentlélek kiráradásának. „Ez a Lélek tud nagy dolgokat tenni. A bérmálkozóknak szeretném mondani, hogy ha a helyszín kapcsán ilyen fölfordulás keletkezett itt a plébánián, akkor szerintem a lelketekbe is fog. Még az is lehet, hogy fölforgat dolgokat, de annyi jó hírem van, hogy ez mind a javatokat szolgálja és mind az életet fogja bennetek kiteljesíteni.” – szólt a bérmálkozókhoz a plébános.

A főpásztor köszöntőjében így szólt a jelenlevőkhöz: „XVI. Benedek pápa azt mondja, a Szentlélek egyik neve az öröm. Örömmel jöttünk egybe, örülünk egymásnak, örülünk az alkalomnak, amikor megvalósul valami a pünkösdi csodából, ahol a sok különböző nyelvű ember mind a saját nyelvén hallotta az apostolokat. Mi is különböző helyekről jöttünk, sok dologban különbözünk egymástól, de mégis egyek vagyunk. Nem csak a térben, hanem egyek vagyunk szívünk vágyában, imádságunkban, Isten felé való kinyílásunkban és egymás iránti szeretetünkben.”

A fiatalokhoz tovább szólva a püspök arra bíztatott, a bérmálás szentségének ereje rajtuk keresztül az ő családtagjaikra és baráti körükre is leszáll, mert a Lélek az egész világot akarja alakítani. „A bérmálás szentségében megkapjuk a Szentlélek kegyelmét, ajándékait, de nem azért, hogy ezzel gazdagnak érezzük magunkat, ezzel dicsekedjünk vagy büszkélkedjünk, hanem azért, hogy ezzel másoknak is hasznára legyünk. A Lélek minden ajándéka másokat céloz, mások számára adatik nekünk.”

A főpásztor Loyolai Szent Ignác nyomán beszélt a világias életformáról és azoknak a táboráról is, akik az Isten országát szeretnék szolgálni. Beszélt a két világ küzdelméről, és arról, hogy az egyikben a Diabolosz az Úr, aki szétszór, mert nem akarja az egységet és a széthúzás mellett mindenütt békétlenséget, nyugtalanságot szorgalmaz. A másikban Isten országa épül, ahol az emberek az Úr törvényeit követik és egymást Isten felé segítik. Ebben az Országban az Úr örömét, szeretetét és békéjét élik meg, még akkor is, hogyha nehézségekkel kell megküzdeniük. A püspök rámutatott, hogy az apostoloknak is mindezt a kettősséget meg kellett élniük. Ez ott volt bennünk is, de amikor elérkezett Pünkösd ünnepe és betöltötte őket a Szentlélek, egyszerre megváltoztak. Bátorrá lettek és nem féltek, ki mertek állni a tömegek elé, hogy beszéljenek Krisztusról, hirdessék a bűnbocsánatot, a Mennyek Országát, az örök boldogságot és meghívjanak minden embert a krisztuskövetésre. Nem mindenki fogadta szavukat nyitott szívvel, sőt bőven kaptak szenvedést: verést, börtönt, kigúnyolást és végül a vértanúhalált. De a lelkükben mindig békesség volt, a szívükben öröm. Életük értelmének egyedül azt tartották, hogy Krisztusról tudjanak tanúságot tenni.

„Ahol a Szentlélek működik, ott csodák történnek. Csoda, amikor egy gyerek, aki pont olyan, mint a mai fiatalok, egyszer csak megragadja az Isten szeretetét és engedi, hogy ez a szeretet őt is magához vonzza. Elkezd társainak beszélni Istenről, és szava messze-messze túlhalad minden hatótávolságot, és a fiatalok kezdenek Isten után érdeklődni. Az egyháznak nincs más dolga, mint azt mondani, igen, ez a fiatal szent, ez Carlo Acutis, akinek az élete kiteljesedett fiatalon Isten szeretetével.” – hangzott el a püspöki beszédben. A főpásztor, aki példaként állította az egyházmegye hitvallói közül a szentként tisztelt Kaszap Istvánt és Prohászka Ottokár püspököt is, akik az egész életüket az Istennek adták.

„Kedves bérmálkozók, rajtatok múlik, hogy a most kapott ajándékot, az Isten kegyelmét, mint egy csírát megőrzitek-e, ott lesz-e a szívetekben, a lelketekben. Hogy mint magot öntözitek-e és figyeltek-e rá, hogy gyökeret eresszen, szárba szökkenjen és termést hozzon. … Mert Isten kegyelmével így váltok mássá, új emberré, az Ő kegyelme megadja ehhez az erőt nektek. Legyetek hát igazi krisztukövetők, újuljatok meg szívetekben és gondolkodásmódotokban és legyetek Jézus tanításának örvendező, tüzes nyelvű hirdetői!” – zárta szeretetteljes gondolatait a főpásztor.

A buzdító szavak után, igazán lélekemelő hangulatban sorakoztak fel a fiatalok a bérmálkozásra. A bérmaszüleikkel együtt meghatottan léptek a püspök elé, hogy befogadják Szentlelket és tanúi legyenek jelenlétének a világban.

Berta Kata
Fényképeket készítette Kovács Kornél és Kovács Marcell

 


 

Korábbi évek beszámolói:

Képtár

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | Püspökség Hivatal e-mail | Honlapreferens e-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk