Nagycsütörtöki - Utolsó vacsora - emlékmise - beszámoló

2021. 04. 01. | | 2021. 04. 01.

 

 

Az Úr velünk maradt, ott van életünk minden napján – Nagycsütörtök esti szertartás Székesfehérváron

2021.04.01. – Nagycsütörtök esti liturgiájában az utolsó vacsora felidézésével az Eucharisztia alapítására, Jézus elárulására, elfogatására, szenvedéstörténetének kezdetére emlékeztek Székesfehérváron is, a Szent Imre-templomban. Spányi Antal püspök a leegyszerűsített, de jelentőségében kiemelkedő ünnepen Jézus szeretetéről beszélt, amellyel képes volt mindent megtenni értünk. Önmagát is odaadta, hogy az ember boldogságát, teljes életét, üdvösségét szolgálja.

A szentmise elején az utolsó vacsora örömét idézve a Dicsőségre megszólalt az orgona, a csengők, hogy azután a mély gyász jeléül elnémuljanak nagyszombat estig. „Évről évre megrendülve hallja a keresztény világ, a hívők milliói a templomokban, hogy ezen az éjszakán Jézus szeretetének legnagyobb jelét adta a világnak. Szent János apostol, aki Jézus tanítványának tudhatta magát, három év alatt számtalan alkalommal megtapasztalta az Úr szeretetét. … Ezt a szeretetet erősítették a csodák, a tanítások, a színeváltozás élménye, amelyek egyre közelebb vitték Jézushoz. De mindezekben inkább az emberi érzések domináltak, hisz a tanítványok Jézust a legjobb barátnak tartották, aki értelmet adott életüknek. … Aztán eljött ez az utolsó vacsora estéje, és ott valami olyat tapasztaltak meg, amiről Szent János evangéliumában nem tud másképpen beszélni, mint az Úr szeretetének legnagyobb jeléről, ami minden emberi elképzelésen túlmutat. Megtapasztalják, hogy Jézus, aki az Úr és Mester, – aki az Atyával beszélget, aki a színeváltozás hegyén olyan csodálatos tündöklő dicsőségben mutatkozik meg, – a legutolsó szolga munkáját is elvégzi, a legkisebbnek is kész megmosni a lábát, hogy példát adjon nekünk. Az egyház ezt a tanítást, példaadást adja tovább és azt a szeretetet, amelyre minden embernek szüksége van, hogy az Úr örökké velünk van életünk minden napján. Velünk járja utunkat örömben és bajban, szenvedésben, megszabadulásban.”

A főpásztor arról is beszélt, hittel kell fogadnunk, hogy Jézus önmagát adta nekünk a kenyér és bor valóságában. Hinnünk kell abban, hogy a szentmise áldozatban, az Eucharisztiában valóságosan tudunk találkozni vele. „Ez a Krisztus a mi erőnk, a mi vigasztalásunk, megszentelődésünk. Ő az, aki tanít bennünket és segít, aki mindig lehajol értünk, és akármilyen mélységekben is járunk, felemel, és keresztjeinket magára veszi, hordozza őket, hogy a mi életünk könnyebb legyen.”

Spányi Antal püspök végül a papi hivatás jelentőségéről beszélt, ami nélkül nem volna Eucharisztia. A papság a szentségek kiszolgáltatásával megszenteli az egyház közösségét, Jézus rájuk hagyott öröksége és az egyház előírásai alapján. „Nagycsütörtök tanulsága, hogy a hit szemével néző ember képes meglátni, megtapasztalni az Úr szeretetének legnagyobb jelét, és felismerni azt az Eucharisztiában, a papság szolgálatában, az egyház rendjében. … Legyünk az Úr alkalmas eszközei, és mindennap tegyünk tanúságot az Ő örök szeretetéről.”

A nagycsütörtöki szertartás végén Jézus elhurcolását jelképezve, az Oltáriszentséget csendben a mellékoltárhoz vitték. A szentmise után a püspök megfosztotta az oltárt díszeitől, emlékeztetve Jézus szenvedéseire, amikor elfogták, amikor megfosztották ruháitól.

Berta Kata
Fényképeket készítette Lugosi Balázs
Videó Somogyi Tamás és Berta Kata

 


 

Korábbi évek beszámolói:

 
 

 

 

Kapcsolódó videóanyag

Képtár


< 2021. április >
H K Sz Cs P Sz V
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30    
2021.04.24. szombat
2021.04.25. vasárnap
2021.05.02. vasárnap
2021.05.06. csütörtök
2021.05.08. szombat
2021.05.09. vasárnap

 


 

 



 


 




 

 

 

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk