Háromnapos püspöki nagyböjti lelkigyakorlat - beszámoló

2017. 04. 10. | | 2017. 04. 13.

 

 

Küldetésünk a remény és szeretet hordozása - Nagyheti püspöki lelkigyakorlat Székesfehérváron

2017.04.12. - Nagyböjti lelkigyakorlatos szentbeszédeket tartott Spányi Antal megyés püspök a székesfehérvári székesegyházban, a Nagyhét első három napján. A főpásztor a három isteni erényről elmélkedett, a hitről, amely küldetést ad a hívőnek, a reményről, amelyet a keresztény ember sugároz szét a világban, és szolgáló szeretetről, amelyre Krisztus tanított bennünket.

Az egyház kétezer éve próbálja missziós lélekkel megosztani a hit örömét, a Lélek sugárzó erejével. Az igazság hirdetésével tanúságot tesz, akár a vértanúságot is vállalva, és tanúskodik a hitről a szeretetet gyakorlásával, híveinek életpéldájával. Ilyen a családi hűség vállalása, az élet szolgálata, a keresztek hordozása, a béketűrő lélek, mindaz, ami a világ és az ember javát szolgálja. - hangzott el első nap a főpásztor nagyböjti lelkigyakorlatában. A hitet legfőbb kincsüknek tartották az egyház nagy szentjei, a missziók vértanúi, a szeretet szentjei mind! A hitet nekünk is így kell befogadnunk a Szentírás, a lelki olvasmányok által elmélyült gondolkodással, tanulással, elmélkedéssel, imádsággal. A hit életünk mozgató rugója, erő és boldogság, béke és öröm, minden mást felülmúl. A hit össze is köt, egyházba hív, természetfeletti közösséget teremt. Jézus azt mondta, aki hisz bennem, annak örök élete van! „Éljünk hittel és fogadjuk be és sugározzuk családnak, munkatársnak, mindenkinek, az örök életet, Isten ajándékát, akár alkalmas, akár alkalmatlan, akár jó szívvel fogadják, akár ellenségesen. Formálja hitünk a világot, benne az embert, önmagunkat és mindnyájunkat Isten akarata szerint. Hiszen az erő, ami a világot legyőzheti, az a mi hitünk!” - buzdított Spányi Antal püspök a hitről szóló elmélkedésében.

Nem magunkban remélünk, mert tudjuk, hogy egyedül gyengék, vagyunk, de bízhatunk Isten kegyelmében és szeretetében, aki ismer bennünket. Ami az embernek lehetetlen, Istennek lehetséges! - hangsúlyozta a főpásztor a második alkalommal lelkigyakorlatos beszédében. Nem e világ dolgaiban kell remélnünk, nem a sikerben, a jólétben, a világi előrejutásban, karrierben. A vallásos remény tárgya, hogy a Szentlélek segítségével meg tudjuk különbözetni a jót a rossztól. Felismerjük a sátán céljait és működését életünkben, aki mindig megpróbál becsapni bennünket, elhitetni, hogy a bűn, az helyes, hisz mások is így élnek. A Lélek azonban megmutatja, hogy válhatnak apró árulásaink is, nagy bűnné. és segít felismerni az Úr akaratának elfogadását. A Lélek szemével nézve úgy látunk mindent, ahogy az Úr is látja, és ez a reményben való látás. „A Szentlélekkel másként nézzük önmagunkra, a másik emberre, a világra, az egyházra és mindenre. Másként tekintünk a halálra is, nem mint a végső pusztulásra, hanem mint az atyai házba vezető kapura, aminek küszöbén az Atya vár minket, hogy bevezessen az örök boldogságba.” - mondta a főpásztor majd hozzátette. „A mi reményünk szent, mert Istenhez vezet, a Hozzá vezető utat mutatja, a Vele való közösséget építi és valósítja meg. Töltse el szívünket és lelkünket ez a szent remény, és legyünk hálásak Istennek ezért az ajándékáért!

A püspöki lelkigyakorlat harmadik napján a főpásztor arról elmélkedett mit jelent a keresztény embernek szeretetben élni. A Nagyhét eseményeiben Jézus megmutatta szeretetének egyik legnagyobb jelét: megmosta tanítványai lábát, amellyel a szolgáló szeretetre tanított bennünket. „Sokat beszélünk a szeretetről, amellyel sokan inkább visszaélnek. Jézus pedig a szeretet parancsát - szeresd Uradat, Istenedet és szeresd embertársadat - kiterjesztette minden emberre, egyetemes érvényűvé tette.”- emelte ki beszédében a megyés püspök. Majd arról beszélt, aki Jézust akarja követni, szeretnie kell. Mindenekelőtt Istent, aki előbb szeretett minket, aki a kereszthalállal megmutatta nekünk, mennyire szeret. Fiát adta értünk és gyermekeivé fogadott bennünket. Nagy kegyelem, ha valamit megértünk ebből a szeretetből, amelyet tovább kell adnunk. Bár nehéz az embereket szeretnünk, akik naponta körülvesznek és azokat is, akikkel nem köt össze szorosan az élet, a szeretet parancsa azonban nem tesz kivételt senkivel. A szeresd felebarátodat, mint önmagadat parancsa nem érzelemről szól, hanem tettről, az irgalmas szamaritánus cselekedetéről.

A főpásztor a háromnapos lelkigyakorlatos beszéde végén így buzdított: Isten nem ad nekünk teljesíthetetlen parancsot! Nem kíván olyat, amit ne tudnánk megtartani és megtenni kegyelmének segítségével. A szeretet parancsa felemel és kiteljesít. Éljünk az Istentől ajándékba kapott szeretetben, amelyet sugározzunk tovább magunk körül mindenki felé!

Beszédek letölthető változatban:  2017nagybojti_ppi_lkgy.pdf (287 kB)

Berta Kata
Képek: Somogyi Tamás
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata

 


 

 

 

 

Kapcsolódó videóanyag

Képtár

 


 

 



 


 




 

 

 

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk