Szent Gellért napi pedagógus konferencia - beszámoló

2017. 09. 22. | | 2017. 09. 22.

 


Az örökkévalóság munkatársaivá lenni - A pedagógusokat köszöntötték Szent Gellért napján Székesfehérváron

2017.09.22. - Gellért püspök ereklyéjének jelenlétében püspöki szentmisével, majd az azt követő konferenciával köszöntötték a székesfehérvári egyházmegye fenntartásában vagy a területén működő katolikus iskolák pedagógusait. Az ünnepségen Lukácsi Zoltán a Győri Hittudományi Főiskola rektora tartott előadást arról, hogyan milyen legyen egy katolikus iskola ma és milyen nem, valamint hogyan váljanak a pedagógusok az örökkévalóság munkatársaivá. Az elődás után kerültek átadásra az idei Szent Gellért díjak. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által létrehozott elismerést idén négyen vehették át, kiemelkedő tanítói-nevelői munkájukért a székesfehérvári egyházmegyében.

Spányi Antal megyés püspök a szentmise elején megemlékezett Szent Imre tanítójáról, a katolikus oktatás és nevelés példaképéről és pártfogójáról. Szent Gellért püspök olyan emberré akarta formálni a herceget, amilyennek Isten elgondolta. Ez ma is minden pedagógus feladata – hangsúlyozta a főpásztor.

Lukácsi Zoltán a szentmisében Szent Gellértre emlékezve elmondta: a püspök idegenként, jobban látta a magyar problémákat és látta, hogy a magyar lelkiség hogyan teljesíthető ki a kereszténységben. Minden embernek fel kell ismerni és meg kell valósítania Isten akaratát, ez a katolikus pedagógia feladata. A beszédben az is elhangzott, régen az emberek a malomkő kopásával egy kis követ is belesütöttek a kenyérbe, így van ez a pedagógussal is. „Minden évben jön közénk a sok kis élet, hogy Isten tiszta lisztjévé alakítsuk őket, de ebben a munkában mi is elkopunk, adunk valamennyit magunkból. „Belesülünk” mások életébe, hisz nincs más, aki ennyi hatással lenne mások életére, mint a tanár. Példa lehet minden szófordulat, a mentalitás, ahogy cselekszünk, érvelünk, vagy ahogy éppen a betűket írjuk. Figyelnünk kell arra mit adunk a diákoknak: az állandó önfegyelemmel, készülettel, odafigyeléssel építő, jó gesztusokkal, pozitív értékeket égetünk-e a ránk bízott tanítványokba.” – fogalmazott a rektor, majd arra bíztatott. „Nem tudhatjuk melyik az a gondolatunk, amely talán örökké meghatározza neveltjeink gondolkodását. Egy rossz mondat, egy vállrándítás, egy negatív példa örökre eltávolíthat az Egyháztól, de egy jó mondat egy egész életre szólhat. Néha úgy vagyunk Isten eszközei, hogy nem is tudunk róla. Kudarcaink közepette is lehet, hogy évek múlva mégiscsak pozitív visszajelzést kapunk. Csak meg kell tennünk a tőlünk telhető maximumot, ki kell állni az igazunk mellett. A többi Isten feladata, Ő a tökéletes és majd kipótolja a mi tökéletlenségünket” - fejezte be beszédét a rektor.

A szentmise végén a főpásztor átadta az üldözött keresztényekért szóló imáját, - egy lerombolt iraki katolikus templomból származó kereszt képével - az ünnepen résztvevőknek.

A Szent Gellért konferencia a móri Szent Erzsébet általános iskolások, a Gergely-járás népszokását felidéző kedves, hagyományőrző műsorával kezdődött.

A találkozón Lukácsi Zoltán arról beszélt milyen is legyen a katolikus iskola és milyen nem, vagyis mi az, amit joggal el lehet várni tőle és mit az, amit nem. A rektor kiemelte: minden intézménynek, amely magát iskolának nevezi egyetemesnek kell lennie, a teljes ember oktatását és nevelését kell kitűznie. A teljesség felé kell irányítani tanulóit, univerzális módon a világ megismerésének céljából. Ezt az egyetemességét és teljességet mi Krisztusban, az Ő Egyházának tagjaiban tudjuk megvalósítani. Vele együtt munkálkodva tudjuk megismerni a teremtett világot és alkotóját. A keresztény nevelőknek, oktatóknak elől kell járniuk abban, hogy egy változó világban, hogyan válhatnak az örökkévalóság munkatársaivá.

Az előadás után került sor a munkatársi és tanácsosi címek, valamint a Szent Gellért Érdemérmek átadására. Munkatársi címet kapott Párducz Sándorné a budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium üzemeltetési vezetője, Pándy Zoltánné a budaörsi Mindszenty József Római Katolikus Óvoda és Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola konyhavezetője, Gebauer Katalin a bicskei Szent László Általános Iskola titkári-gazdasági ügyintézője. Főmunkatársi címet kapott Tóth Bernadett a tatabányai Szent Margit Általános Iskola gazdasági vezetője. Tanácsosi címet kapott Rácz Mátyás a budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium angol-kémia szakos tanára, Fazekasné Kucserák Márta a bánhidai Szent Erzsébet Óvoda fejlesztő és drámapedagógusa, Szalai Csabáné a székesfehérvári Szent Imre Általános Iskola és Óvoda pedagógusa, Koch Józsefné a bicskei Szent László Általános Iskola, angol-matematika szakos tanára, Bolf József a tatabányai Szent Margit Általános Iskola matematika, fizika és informatika szakos tanára, és Frank Tiborné az érdi Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola fizika, kémia és technika tanára. Főtanácsosi címet kapott László Szilvia a bánhidai Szent Erzsébet Óvoda pedagógusa, valamint Németh László Gábor a ráckevei Szent Imre Katolikus Általános Iskola, igazgatója.

A Szent Gellért Érdemrend ezüst fokozatát kapta Bige Péterné a budaörsi Mindszenty József Római Katolikus Óvoda és Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola óvodapedagógusa, Wágensommer Bernáth Rita a móri Szent Erzsébet Általános iskola tanára, és Schreinerné Rodler Katalin a székesfehérvári Szent Imre Általános Iskola tanítója. A Szent Gellért Érdemérem arany fokozatát Takácsné Tóth Noémi az érdi Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola igazgatója kapta.

A konferenciát záró beszédében Spányi Antal püspök megköszönte minden intézményi munkatárs és pedagógus munkáját és arra bíztatta a jelenlevőket, hitvalló emberekként élve tanítsák meg arra a gyermekeket, hogy tudásban, emberségben és a kereszténységben megállják helyüket a világban.

Berta Kata
Képeket készítette: Nagy Anikó és Somogyi Tamás
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata

 


 

Korábbi évek beszámolói:

 

Kapcsolódó videóanyag

Képtár

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk