| 2025. 10. 06.
Örömünk oka, hogy elérkezett Isten országa – Elsőcsütörtöki szentmise Székesfehérváron, a maroshegyi Szent Kristóf-templomban
2025.10.02. – Spányi Antal püspök a hagyományos elsőcsütörtöki közös imádságra a Szent Kristóf-templomba hívta a város papságát és a híveket, hogy együtt imádkozzanak új papi és szerzetesi hivatásokért, a magyar egyházért, a családokért és a békéért. A megyésfőpásztor homíliájában arról elmélkedett, mit jelentenek Jézus szavai: elérkezett Isten országa, és hogyan kell ezekhez a szavakhoz viszonyulnunk.
A püspök beszédében azt hangsúlyozta, az apostolok hittel és erővel hirdették Jézus szavait: elérkezett Isten országa, mégis sokan nem értették, nem látták meg ennek igazságát. Voltak, akik hittel befogadták a szavakat, és egész életükre kiható valósággá vált, de sokakban inkább ellenállást szült, ahogy szül ma is az Istennel való kapcsolatukban. Vannak, akik ma is kétségbe vonják Isten hatalmának megnyilvánulását, de számukra is igaz, hogy elközelgett Isten uralma. És vannak, akik nem elégednek meg azzal, hogy Jézus csodákat tett, más jelet kérnek, csak azért, hogy kifejezzék elutasításukat. Bár sokan vágynak arra, hogy megszabaduljanak rossz dolgaiktól, a rossz hatásoktól, arra viszont nem készek, hogy elkötelezzék magukat annak az Istennek, aki megteremtette őket az örök életre, aki országába hívta őket. Végül vannak, akik Isten országa felé haladva megállnak az úton, és azt gondolják, nekik nincs is szükségük Istenre. Sietnek, nem érnek rá, mert a világ dolgai sürgetően várják őket.
Nézzünk magunkba, nekünk örömet okoz-e az igazság, hogy elérkezett Isten országa, vagy nem engedjük közel magunkhoz, netán el is utasítjuk, kétségbe vonjuk azt? – tette fel kérdést a püspök, majd arról beszélt, ha hisszük Isten kegyelmének és szeretetének uralmát, akkor alá kell rendelnünk magunkat az Ő akaratának. Így nyerjük el szívünk és lelkünk békéjét, felemelő, tiszta valóságát. „Akik képesek elmélkedni ezeken a szavakon, azoknak értelmén, a felszabadult örömet, a jót még inkább kereső lelkesedést kell megtapasztalniuk. Bűnbánatot kell tartaniuk, és ha valamit nem Isten akarata szerint tettek, azt készséggel ki kell javítaniuk. Az Isten országa feletti öröm ugyanis rá kell döbbentsen minket arra, hogy szeretve vagyunk, nem is akárhogyan. Nem azért, mert szépek, fiatalok vagy kedvesek vagyunk, vagy mert megtettünk valamit Istenért. Hanem pusztán azért, mert létezünk, mert az Isten, aki létbe hívott minket, örök életet ad nekünk. Az öröm így tölti el napjainkat, nemcsak az imádság csöndes perceiben, hanem létezésünk teljes valójában.”
A főpásztor végül azt kívánta, hogy Isten országában való mély hittel tudjuk formálni gondolkodásmódunkat, érzelmeinket, az élethez és a másik emberhez való hozzáállásunkat, és így szemlélni az élet történéseit, a valóságot. Mindig örömmel szóljon lelkünkben, hogy elérkezett hozzánk az Ő uralma, mert ezek biztató, bátorító, vigasztaló szavak számunkra az élet küzdelmeiben.
A szentmise utáni szentórán Spányi Antal püspök azért fohászkodott, hogy az Oltáriszentségben jelen lévő Jézussal találkozhasson minden ember, megérezhesse ölelő szeretetét, amely vigaszt, örömet, reményt ad abban, hogy elérkezett Isten országa. Azt kérte, hogy Péter apostollal együtt mindannyian megvalljuk, hogy szeretjük az Urat. „Urunk, látogass meg bennünket, kísérj el minket utainkon, örömben és bánatban egyaránt. Akkor is, amikor erényes tetteket viszünk végbe, és akkor is, amikor olyat teszünk, amit szégyellnünk kellene. Ölelj át minket, hogy a bűnben fölemelj, a megsebzettségben meggyógyíts! A Veled való találkozás örömében, ajándékaid kiteljesedjenek bennünk.”
Berta Kata
Fényképeket készítette Kovács Kornél
Korábbi évek beszámolói:
© Székesfehérvári Egyházmegye
Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk
